Tudomány

A Mecsekben végzett eddigi kutatófúrások alapján nincs olyan indok, ami megkérdőjelezné, hogy az ott lévő agyagkő befogadjon egy nagy befogadóképességű, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tárolót Bodán. Az LMP szerint ebben a döntésben feltétlenül szükséges kikérni a közelben élő pécsiek véleményét is.

A hajók szétszerelése és újrahasznosítása elvileg lehetne környezetkímélő tevékenység is, valójában nem feltétlenül az. A parti vizek olajjal, vegyszerekkel való szennyeződésével senki sem törődik, ahogyan a munkások egészségével sem.

„Mondj NEMet a trójai egyezményre!” hirdették a környezetvédők Budapesten a Parlament előtt egy óriási, felfújható trójai falóval, tiltakozásul az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, szinte teljesen titkos körülmények között tárgyalt szabadkereskedelmi egyezmény ellen. Az akció során a trójai faló azt szimbolizálta, hogy a készülő egyezmény rejtett kockázatokat, veszélyeket jelent az emberekre és a környezetre.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 db "ökonak" nevezett tisztítószert tesztelt, a vizsgálatok főbb szempontjai a következőek voltak: Rendelkezik-e a termék független minősítéssel (ökocímkével)? Feltűntetik-e a tisztítószer biztonsági lapján a termék lehetséges veszélyeit? Tartalmaznak-e kritikus (pl. irritatív, vagy allergén) anyagokat? Felsorolták-e a címkén a tisztítószer valamennyi összetevőjét? Csak a legkárosabb anyagokat vonták ki a gyártók a termékükből, vagy valóban természetes összetevőkből, maróhatás nélküli tisztítószert készítettek?

Svédországban elérte a hulladék-újrahasznosítási ráta a 99 százalékot, a szeméterőművekben már olyan sok az elégetett és így energiatermelőként hasznosult hulladék, hogy az ország külföldről vásárol szemetet. Az ország 32 szeméterőműve részben brit, olasz, norvég, és ír forrásból származó, importált hulladékkal működik. A svéd szeméttermelés egyébként kicsit alacsonyabb az európai átlagnál, ami évente és fejenként 500 kilogramm; ez a svédeknél csak 461 kg.