A tegnapi Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzítőn tárolt 12 millió tonna vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól is. Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését.
A keddi napon (2010. szeptember 28-án) ítéletet hirdetett a Fejér Megyei Bíróság és remélhetőleg végleg pontot tett egy hat és fél éves ügy végére.
Illés Zoltán közelmúltban tett nyilatkozata alapján a jövő év elejétől meg kívánják szüntetni a jelenlegi koordináló szervezeteken alapuló begyűjtési és újrahasznosítói rendszert, a piacon egy állami kézben lévő hulladékügynökséggel fogják megoldani a fenti feladatokat. Azt is megtudtuk, hogy a jelenlegi rendszerből fakadó jelentős állami bevételkiesésre hivatkozva a termékdíj-mentességet eltörlik, kötelező lesz annak megfizetése.
A Hulladék Munkaszövetség Nulla Hulladék Programjáról is beszámoltak az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC - United Nations on Framework
Convention on Climate Change) 2009-es országjelentésében.
2010 első felében a
Consensus Humanus Mediációs Központ közösségi, települési mediációt szervezett
Solymáron a helyi bűz, zaj és egyéb környezetvédelmi problémák megoldására.
Ma már senki sem mer új hulladékégetőt építeni az országban. Az egyértelmű lakossági tiltakozás ugyanis szinte lehetetlenné teszi ezek felépítését. Ezzel szemben egyre többet lehet hallani az un. új termikus hulladékkezelési eljárásokról, amelyek közé a pirolízis is tartozik. Mit kell róla tudni, jobb-e avagy rosszabb, mint a hulladékégetés? Erre próbálunk meg választ adni.
Továbbra sincsen érvényes hulladékgazdálkodási terve az országnak, és
egy darabig még nem is lesz. Már tavasszal látszott, hogy az előző
parlament nem fogja tárgyalni, így legalább újabb félévet csúszik a terv
elfogadása. Azóta megalakult az új parlament és felállt az új kormány.
A
Várpalotai Közüzemi Kft., az Egészséges Várpalotaért
Egyesülettel együttműködésben, Várpalota és Pétfürdő teljes
területére kiterjesztette a házhoz menő szelektív
hulladékgyűjtési rendszert. A program részleteiről Helt Tamást, a Kft. igazgatóját kérdeztük.
Először a HuMuSz csapat fedezte fel magának a
nyugat-európában a Reuse Centereket. 2006-ban pedig egy hazai
„megvalósíthatatlansági tanulmányt”
hoztunk össze. Már abból is kiderült, hogy pusztán piaci alapon
nem lehet
fenntartani ilyen begyűjtő-javító szolgáltatást, sem újráruházat”
– kell az
önkormányzati és szociális-munkahelyteremtési támogatás is.
Tordason
51
helyi lakost kerestünk fel, hogy megismerjük környezeti
problémákkal és hulladék-gazdálkodással kapcsolatos véleményüket. A kérdőívezés nem reprezentatív, de
arra kivállóan alkalmas, hogy egy általános képet kapjunk a tordasi hulladékos
helyzetről és a lakosok hozzáállásáról, amely fontos segítség
a Nulla Hulladék terv kidolgozásához.