Önkormányzatok

Az életre szóló barátságok gyakran egy egyszerű beszélgetéssel kezdődnek. A gond csak az, hogy az emberek egyre kevesebbet beszélnek egymással, a szomszédaikkal pedig a köszönésen kívül talán semmit sem..

Nagy-Britanniában forronganak az indulatok: három éves lovacskát fojtott meg egy földre hullott lufizsinór. Sokan úgy vélik, hogy mivel a latex egy természetes anyag, így a latex tárgyakkal történő környezetterhelés nem létező probléma.

Egyre igazabbnak érzem az egyik kedves tanáromtól hallott bölcsességet.

„Nem mi uralkodunk a tárgyakon, hanem azok uralkodnak felettünk.”

Legtöbbünknek ismerős kép az okostelefonokra meredő szemek a metron, az utcán, de a hitvesi ágyakban, vendégségben, sőt, még a vécédeszkán ülve is.

A kapkodó, útközben reggeliző, kávézó, híreket olvasó emberek tömegei. A bevásárlás mint heti rituálé. A műanyagba csomagolt termékek, amikről egyre kevésbé tudjuk, mit tartalmaznak. A munka, amit muszáj csinálni, és az élet, ami egyre inkább ezek körül forog.

 

A fogyasztókhoz eljutó élelmiszer csaknem 20 százaléka megy pocsékba az Edinburgh-i Egyetem egy friss tanulmánya szerint. Az élelmiszer 9 százaléka szemétbe kerül, míg a világ lakossága 10 százalékkal több élelmiszert fogyaszt, mint amennyire szüksége lenne. Ráadásul egyre nő a húsok és a tejtermékek iránti kereslet, pedig ezeket lehet a legrosszabb hatásfokkal előállítani, vagyis romlik a globális élelmezési rendszer teljesítménye. Röviden: egyre kevesebb élelmiszert állít elő a globális mezőgazdaság, mint amire képes lenne.

 A takarításra sokan érzékenyek egy háztartásban. Én nem tartozok közéjük. Próbálom minél egyszerűbben, minél gyorsabban, minél kevesebb idő és energia ráfordítással megoldani a takarítást.
Ennek érdekében az évek során minimalizáltam a vegyszerek számát és típusát.
Régen mindenre volt valami csoda vegyszerem. Ezeket idővel átváltottam öko változatokra. Majd a következő lépésben váltottam házi készítésűekre, és jelenleg ott tartok, hogy a házi készítésű vegyszereim számát/típusát minimalizáltam.

A Shell már 1986-ban tudott a klímaváltozásról, amelynek súlyos következményeiről 1991-ben még külön kisfilmet is készített. Mégsem tett ellene semmit. Sőt, majd 30 éven keresztül, a tudományos tények teljes tudatában, dollár milliókkal puccsolta a klímavédelmi törekvéseket.