Lakosság

 A kéretlenül a postaládákba gyömöszölt ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok– a szemétposta – elsődleges rendeltetése a fogyasztók tájékoztatása.

Persze nem önzetlenül és nem is ingyen. A szuper ajánlatok célja az idő előtti vásárlások kikényszerítése, szabadulás az elfekvő árukészletektől, a fogyasztó becsalogatása az üzletekbe. Ahol aztán „egyúttal” nyilván mást is vásárol. Ami kevésbé ismert: egy akciós reklámújság országos terítése százmilliókba kerülhet – amit a termékek árába építve megint csak a fogyasztóra hárítanak (ő fizeti a kidobott újságok szemétdíját is). Talán nem véletlen, hogy a környezettudatos fogyasztóknak a csicsás reklámújságokról leginkább a palimadár, az értelmetlenül kivágott fák, a füstölgő papírgyárak és a tornyosuló szemétdombok jutnak az eszükbe.

 Változunk. Ebben talán nincs semmi újdonság, hiszen az élet folyamatos változás. Nekünk viszont talán kicsit több jutott belőle az elmúlt fél évre, mint máskor. Vagy talán csak más jellegű volt...

 Izgalmas kihívás írni valamiről, amiről nincs személyes tapasztalatunk, főleg, ha az a bizonyos valami még nem volt, hanem csak lesz. Ez a helyzet az augusztusra tervezett eperjesi kalákával is. Legyen hát a cikk műfaja riport a kaláka szervezőjével, Tóth Miklóssal. Remélem, az olvasókkal is találkozhatunk augusztus 12-20. között a Mezőgyán melletti tanyán.

Egyre többen alakítjuk életünket a valódi fenntarthatóság elvei szerint. Közösségi gazdálkodással, élőfalvak létrehozásával felelünk a „Hogyan éljünk úgy, hogy ne zsákmányoljuk ki az utánunk jövő generációkat?” kérdésre. Válaszainkat most megoszthattuk egymással a május közepi, kétnapos konferencián.

2008 novemberében, a Ne Vásárolj Semmit Napon szervezte meg első józsefvárosi cserepiacát a ZöFi. Ez a program nőtte ki magát 2009 tavaszától egy rendszeres eseménnyé. Azóta ugyanis – július kivételével – minden hónap utolsó péntekén, a Nap Klub Alapítvánnyal közösen szerveznek cserepiacot a Nyolcker Magdolna-negyedében, a Kesztyűgyárban.

 Tekertem bringával a városban és az egyik piros lámpánál megakadt a szemem az oszlopra ragasztott matricán: környezetbarát, biciklis ételfutár ajánlkozott. Hát végre valaki megcsinálta? Röviddel ezután Sinkó Bori már velem szemben ült és válaszolgatott a kérdéseimre. Az ő fejéből pattant ki a Kétker-Étkem ötlete.

Ki ne látta volna WALL-E-t, a kedves, aranyos, vicces robotot, aki egyszerre tüneményesen ügyefogyott, szorgalmasan próbálja eltakarítani az általunk felhalmozott hulladékhegyeket és megmenti az embereket a szociális, lelki elszegényedéstől. És ki ne látná a köré épült külön iparágat, ami ontja magából a reklámtárgyakat?

Kedves HuMuSz! Irodánkban nap mi nt nap rengeteg papírhulladék keletkezik , ezek leginkább a kukában landolnak. Mit tanácsolnak, hogy egy ki csit környezetbarátabbá váljon az irodánk?