Civilek

A Greenpeace Magyarország felkérésére a debreceni Isotoptech munkatársa mintákat vett a Hortobágyi Nemzeti Park határában található veszélyeshulladék-tároló közeléből. A több mint 2000 tonnányi mérgező anyagot tartalmazó telepre egy évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet a debreceni Terepszemle Stúdió és a Greenpeace. A hatóságok akkor azonnali beavatkozást ígértek, ám a telep állapota azóta is folyamatosan romlik.

Az ötmilliárd forintos beruházás nem csupán tájsebet gyógyító esztétikai beavatkozás, megvalósítására természetvédelmi és közegészségügyi szempontok miatt is szükség volt - mondta a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kedden Egerben, a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás beruházásának projektzáró rendezvényén. A beruházást az Európai Unió és a magyar állam száz százalékban finanszírozta.

A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó kaszás sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.

A narancshéjban valóban van szermaradék, de ártalmatlan mennyiségben. És általában nem kell a narancsok vegyszertartalma miatt parázni, a bió narancsok pedig valóban vegyszer-szüzek - derül ki a NÉBIH narancstesztjéből.

Miután nem kapták meg az igényelt támogatást a kicsi házra, úgy döntöttek, hogy újrahasznosított alapanyagokból rakják össze az egészet.

Az évtizedek óta magas fordulatszámon pörgő fogyasztói társadalom sokak szerint lassan már egy élő szemétteleppé kezdi formálni a Földet. A jövő környezettudatos építészetével foglalkozó sorozatunk első részében olyan koncepciókat fogunk bemutatni, melyek tervezői – a fenntarthatóság eszményén is továbblépve – a környezetüket aktívan tisztító épületekben látják a jövőt.