Civilek
Visszaveszi a használt bútorait az IKEA márciustól
A megunt, használt bútorokat márciustól visszavihetik a tulajdonosok az IKEA-nak. Nem ingyen természetesen, hanem eladhatják a vállalatnak, amely mint használt terméket kínálja tovább.
Így lesz táska és ékszer a hulladékpapírból
Különleges, egyedi táskáit, ékszereit látva az ember lányát elfogja a féktelen szerzésvágy. Ha pedig megtudja, hogy ezek a lenyűgözően szép, kézműves darabok papírhulladékból készültek, végképp jön a sárga irigység. Puskás Krisztina designer azonban egyáltalán nem tekint féltékenyen azokra, akik igyekeznek ellesni tőle az izgalmas kiegészítők készítésének módját, sőt, önzetlenül megosztja a fortélyokat bárkivel, aki jelentkezik hozzá egy-egy workshopra…
Dr. Dúll Andrea: „Ahogy átlépünk a hajléktalanokon, úgy tagadjuk a klímaváltozást is”
Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.
Kézzel is lehet energiatakarékosan mosogatni
Mindenhonnan azt halljuk, hogy azért vegyünk mosogatógépet, mert az elképesztően takarékosan mosogat el: átlag 7-10 liter vizet használ, és ha a hosszú programon futtatjuk, akkor áramot is alig fogyaszt.
Minden megvásárolt ruhával egy kicsit a pusztulás felé taszítjuk a Földet
Meglepő, de nagyobb mértékű szén-dioxid kibocsátás írható a divatipar számlájára, mint amennyiért a légiközlekedés és a hajózás együttesen felel. A ruházati kiskereskedelmi láncoknak köszönhetően megfizethetőbbé vált a divat, de ennek hatalmas költsége van, ha a környezetszennyezést nézzük. A divatipar az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának a tizedét adja, az iparág világ második legnagyobb vízfelhasználója és mikroműanyagokkal szennyezi az óceánokat.
Az eddig gyártott műanyag 91%-át nem hasznosítottuk újra
Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.
Vége a szemét tologatásának
Amióta 2017-ben Kína bejelentette, hogy nem fogad be több hulladékot a nyugati világból, és a példáját több ázsiai ország is követte, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás nyugati rendszere vészesen inog. Valójában a problémák eddig is megvoltak, csak a fejlett világ rátolta őket a kínai rendszerre, nem törődve azzal, mi is történik pontosan a hulladékkal. Legrosszabb helyzetben jelenleg a papírhulladék-gazdálkodás van, mivel nyolcmillió tonna felesleg gyűlt össze a piacon. Ez annyira lecsökkentette a papírgyáraknál az átvételi árat, hogy az már nem fedezi a hulladékkezelőknél a begyűjtés, bálázás és szállítás költségét.
Árad a Tisza felső szakasza, beüzemelték az uszadékszedő láncot
Beüzemelte pénteken, immár második alkalommal a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt a magyar fejlesztésű és kivitelezésű uszadékszedő láncot, amely a megáradt Tiszán érkező nagy mennyiségű szennyeződés összegyűjtésére szolgál - közölte a helyszínen az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az MTI-vel.
Zöld vásárlás kontra fogyasztáscsökkentés - melyiktől lesz boldog az Y-generáció?
Az Y-generáció, másnéven a millenniumiként is emlegetett, 1981-1995 között született nemzedék a fogyasztói társadalom húzórétege. Fogyasztási szokásai komoly hatással vannak bolygónkra. Miként befolyásolja a kulturálisan beépült anyagias szemléletmód az Y-generáció környezettudatos viselkedését? Boldogít-e a zero waste? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Arizonai Egyetem kutatói.