Kirándulás szeméthegyek nélkül
Aki volt valaha is kirándulni, tudja, milyen bosszantó az, amikor elhagyatott szemétkupacokkal, túlcsorduló kukákkal találkozik az erdő közepén. Tényleg arról kell szólnia a természetjárásnak, hogy a szemetünket a városból a természetbe hordjuk?
Sokan ilyenkor azt nem értik, miért nem lehet a kukába dobni a szemetet, miért az út közepén kell hagyni. Sokan azért mérgesek, amiért nem ürítik gyakrabban a kukákat vagy miért nem zártabbak, hogy ne fújja ki a szél, hordják el az állatok a belehelyezett hulladékot. Engem személy szerint az bosszant, hogy egyáltalán miért kell kukákat kirakni egy erdőbe. Miért ösztönözzük az embereket, hogy szemetet termeljenek és hagyják ott a semmi közepén? Csak gondoljunk bele, hogy nekünk mekkora távot kellett megtennünk, hogy odáig eljussunk, vajon mennyivel lehet egyszerűbb a kukákat üríteni? Amit magunkkal viszünk, azt vigyük is haza: beleértve a szemetet is. Persze ez abszolút nem egy gusztusos, kényelmes megoldás, de akkor mondok jobbat: ne termeljünk hulladékot!
Fotó: Graczka Sylvia
PET palack helyett kulacs, termosz
Az egyik legfontosabb egy túra során, hogy legyen nálunk elegendő folyadék. Azonban a vizet, üdítőt nem csak eldobható palackban tudjuk magunkkal vinni. A legjobb, ha kulacsban viszünk magunkkal folyadékot pl. vizet, teát. Hidegebb időben a meleg tea kifejezetten jól tud esni, amit semmiképpen ne vigyünk műanyagban! Az üveg és fém kulacsok a legjobbak, műanyag esetében preferáljuk a BPA menteset. Lehet már nagyobb méretben is kapni kulacsokat, de akár több kisebb űrmértékűt is vihetünk magunkkal.
Nem minden esetben kell több liter folyadékot magunkkal cipelni, mérjük fel, hogy merre fogunk túrázni! Sok túraútvonal keresztez településeket, ahol újra tudjuk tölteni kulacsunkat, így feles tehertől tudunk megszabadulni.
Folyadékot nem csak víz formájában tudunk a szervezetünkbe bevinni. Vigyünk magunkkal lédús gyümölcsöket, zöldségeket! Érdemes olyanokat vinni, amik nem nyomódnak könnyen szét (és szezonálisak legyenek természetesen) vagy egy újrahasználható tároló dobozba tároljuk. A gyümölcsök, zöldségek héját, csumáját pedig nyugodt szívvel rakjuk fa tövébe, bokor alá, ahol más állatok megeszik vagy idővel lebomlik (ez alól kivétel: természetvédelmi területek). Ne a túrista úton vagy közvetlen mellette hagyjuk, mert az inkább szemetelésnek minősül, mint komposztálásnak.
Nem csak szendvics létezik!
A túrázások másik kritikus pontja a megfelelő élelemezés. Legyen szó rövidebb vagy hosszabb távú kirándulásról, előbb vagy utóbb megéhezünk. A legnépszerűbb útravalók a szendvicsek, amit akár út közben is el lehet majszolni.
Ezeket az emberek 99% folpackba vagy alufóliába pakolja, ami, vegyük észre, eléggé pazarló. A szalvéta se feltétlen jó megoldás (már csak azért sem, mert állandóan beleragad a szendvicsbe), mert ugyanúgy szemét lesz belőle, és azt véletlen se dobjuk el, mondván, hogy lebomlik! A szemét problémát úgy a legegyszerűbb megközelíteni, hogy minden hulladék előtte termék volt, és ahhoz, hogy termék legyen, nyersanyagot és energiát kellett felhasználni. Ha valóban környezettudatosak vagyunk, akkor nem csak azt nézzük, hogy miből készült a termék és mi lesz vele hulladékként, hanem azt is, hogy milyen sokáig tudjuk használni.
Így a csomagolásnál az olyanokat válasszuk, amiket utána ismét fel tudunk használni. Vegyük példának az uzsonnás dobozt, de egyre több olyan szendvicscsomagoló, textilszalvéta kapható, aminek a tisztán tartása is könnyű.
Furcsa beidegződésnek tűnhet, de én például napi 2 db szendvicsnél többet képtelen vagyok megenni, mert herótom lesz tőle, legyen szó akármilyen hiperszuper szendvicsről. Így ha egész napra elmegyek, muszáj más kajában is gondolkodnom. Rengeteg olyan étel van, amit hidegen is el lehet fogyasztani, laktató, és nem feltétlen kerül több időbe elkészíteni, mint 10 db szendvicset. Cserébe sokkal változatosabb és természetesen olyan dobozokba viszem, amiket el lehet mosni és újra felhasználni. A műanyag evőeszközöket is el lehet felejteni, egy kanalat vagy villát bedobni nem nagy kunszt, bicska meg persze mindig van kéznél.
Az én kedvenceim:
- tejbegríz, tejberizs, zabkása (ezeket lehet édesen elkészíteni, így az energiautánpótlás is megvan, nem kell csokit vinni pluszba);
- tésztasaláta (sok-sok zöldséggel, sajttal);
- egyéb saláta pl. kuszkuszból, bulgurból, kölesből vagy ténylegesen salátából.
De pizzával is próbálkoztam már, az is egész finom volt még hidegen is. Főleg, ha jó éhes az ember.
Gyümölcsöket, zöldségeket nem csak folyadékutánpótlásnak érdemes magunkkal vinni, cukortartalmuk energiautánpótlásra is tökéletesek. És egészségesek.
Különböző olajos magvakat is érdemes lehet bevetni magas kalóriatartalmuk miatt, magában, de akár a salátába téve is nagyszerűek.
És édességnek?
A szendvics az egy dolog, de amit nálam a legjobban kiveri a biztosítékot szemét szempontjából, az a sok csoki- és műzli szelet, amit ilyenkor általában magukkal visznek az emberek. Félreértés ne essék, ezek nagyon jók gyors energiautánpótlásra. De sajnos a lehető legrosszabb csomagolásban jönnek. Fajlagosan is elég sokat kitesznek, de ráadásul ezek döntő többsége fémgőzölt műanyag, azaz újrahasznosítani sem lehet őket, csak kidobni. Nem beszélve arról, amikor több réteget kell letépni, mire a lényeghez eljutunk.
Ha mindenképpen akarunk valami cukorban dús ételt vinni, akkor készítsük magunk (saját készítésű sütiknek amúgy is általában nagyobb népszerűségnek örvendenek) vagy válasszunk nagyobb kiszerelést, így arányaiban csökkentjük a hulladék mennyiségét. És akkor legalább a többiekkel is meg tudjuk osztani. (Ami így elsőre rossznak hangzik, de ne legyünk ilyen önzőek! Társaságban még az étkezés is jobb.)
Fémgőzölt műanyag csomagolás (fotó: szelektiv.hu)
Amit a természet ad
Az igazán profik már a természetben is megtalálják maguknak az élelmet gyűjtögetés formájában. Azonban nagyon vigyázzunk, csak azt szedjük le és fogyasszuk el, amiben 100%-osan biztosak vagyunk, hogy ehető és nem védett. Ha gombászunk, akkor a gombákat mindenképpen vigyük el gombavizsgálóhoz. Piacokon megtaláljuk őket.
Ezek a leggyakoribb hulladék források egy kirándulás során, de természetesen máshogy is keletkezhetnek. De az ököl szabály minden esetben a következő:
1. Kerüljük el szemét keletkezését.
2. Ha nem tudjuk elkerülni, olyat válasszunk, ami újrahasznosítható, és azt is egy szelektív kukába helyezzük el.
3. Ha csak kidobni lehet, akkor is vigyük magunkkal haza.
Kellemes hulladékmentes túrázást!
Csilla