Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.
A közösségi komposztálás egy sokoldalú közösségi tevékenység, mely a városban élő környezettudatos, illetve világra nyitott és tudatos gyermekeket nevelő emberek számára sokféle haszonnal járhat. Bár panelházban vagy bárhol a belvárosban nehezebb lehetőséget találni a komposztálásra, mint egy kertes háznál, de nem lehetetlen, és szerencsére egyre több lehetőségünk van erre. Budapesten például számos kerületben van komposztpont, illetve vannak közösségi kertek is, ahova a kertet használók a háztartási hulladék lebomló részeit el tudják vinni.
“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.
2024-ben új visszaváltási díjas rendszer indult Magyarországon. Ám vásárlóként továbbra is megvan a lehetőségünk, hogy a boltokban tavaly év végéig még betétdíjas termékként forgalmazott újratölthető italcsomagolásokat válasszuk! Mi pedig pontosan erre biztatunk a Break Free From Plastic támogatásával leforgatott videónkban mindenkit!
A lakosság nagy része úgy tervezi, hogy a rendszer indulásakor elviszi az automatába a visszaváltható palackokat.
A Föld órája és a street stitching által inspirált Rongyderbi - Nyilvános Javítási Nap egy kollektív tiltakozás a fenntarthatatlan, a termékeket eldobhatóként kezelő divatrendszer ellen. Az április 20-án szombaton világszerte megrendezésre kerülő Rongyderbi - Nyilvános Javítási Nap célja, hogy az új és régi divatforradalmárokat a helyi utcákra (vagy közösségi épületekbe) hívja egy közös varrásra, hímzésre, kötögetésre, horgolásra, ruhajavításra.
A résztvevők egy szóra megállítják a szombati nagybevásárlásban rohanókat; megmutatják, hogyan javítják meg a szakadt zsebeket és a lyukas zoknikat, és beszélgetéseket kezdeményeznek arról, hogyan használhatjuk tartósan szeretett ruhadarabjainkat.
Az eseményhez csatlakozhatnak textilesek, szabók, varrók, ruhatervezők és -készítők, iparművészek, kézművesek, népművészek, újrahasznosítók, és bárki, akit megszólít a program.
Hogyan szervezhetünk saját rendezvényt?
Read more about Rongyderbi - Nyilvános javítási Nap
Péntektől országszerte százhetvenkét Aldi-áruházban működnek a MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) automatái, amelyekbe azoknak az egyszer használatos PET, valamint fém, üveg italos palackokat lehet bedobni, amelyeket eleve visszaváltási díjjal hoztak forgalomba, áll a cég közleményében.
A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.