Újrahasználat

A globális környezetvédelem egyik legégetőbb problémája a rohamosan növekvő műanyaghulladék mennyisége. Az egyszer használatos termékek elterjedése napjainkban olyan méreteket öltött, hogy a hagyományos újrahasznosítási módszerek már nem képesek lépést tartani vele (sok esetben a feldolgozási arány nem éri el a 10%-ot sem). Egy ígéretes felfedezés azonban új utat nyithat a globális műanyaghulladék kezelésében: a Northwestern Egyetem kutatói egy nikkelalapú, fém katalizátort fejlesztettek ki, amely gyökeresen átalakíthatja a műanyagok újrahasznosítását. Az új módszer egyszerűbb működésű, könnyebben alkalmazható ipari környezetben, és gazdasági szempontból is életképesebb megoldást jelenthet, mint a korábbi technológiák.

A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a vállalatok működésében – de nem mindenki vállalja fel nyíltan a zöld törekvéseit. Az utóbbi években megjelent egy új, negatív trend: a greenhushing, vagyis a „zöld elhallgatás”. Ez azt jelenti, hogy a cégek szándékosan visszafogják, sőt néha teljesen elhallgatják a környezetvédelmi erőfeszítéseikkel kapcsolatos kommunikációt. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, valójában egy negatív fenntarthatósági trendről van szó, hiszen így a cégek nemcsak a fogyasztóktól, hanem egymástól is elrejtik a jó példákat és a tanulási lehetőségeket.

A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.

AReju 11 másik, a textilipari értékláncot képviselő vállalattal együtt nyilvánosságra hozta az Európai Körforgásos Textil Koalíció nyilatkozatát a teljes körforgásos textilipari gazdaságról, amelyben sürgeti az EU-t, hogy alakítsa át a fogyasztók által elhasznált textilhulladékokat a zöld munkahelyek, az innováció és a versenyképesség motorjává.

Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.

Agyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit – jelentette az onet.pl lengyel hírportál.

Elindult a regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2025-ös kampányára. Az idén (november 22 – 30 között) az elektromos és elektronikai hulladékok állnak a középpontban, amelyeknek mennyisége minden évben körülbelül 2 %-kal nő. Ez egyrészt nyersanyag, másrészt veszélyesanyag kérdés is.

A MOHU szeptemberig 7,5 forintot fizetett egy visszaváltott palackért a nagy üzletláncoknak, amelyek a visszaváltás 70-80 százalékát bonyolítják. Ezt most 3,5 forintra csökkentette a hatékonyság érdekében. Tavaly ugyanakkor, miután átvette az üvegeket a boltoktól a MOHU-nak visszaváltott palackonként további 21 forintos költsége keletkezett a céges beszámoló szerint.

Jelentős mérföldkő a MOL-csoport SHAPE TOMORROW stratégiájában: sikeresen lezárult az első, ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező próbagyártás, amelyhez körforgásos alapanyagot használtak fel a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén.