Újrahasználat

Mit gondolnak az emberek az esővíz hasznosításáról, és hogyan próbálják megtartani a tetőre hulló csapadékot? Egy vízgépészeti cég közösségi médiás felmérése szerint meglepően sokan gondolkodnak tudatosan, miközben a bizonytalanságok és a tévhitek is erősen jelen vannak. De miért lehet az esővíz hasznosítása és a szikkasztás a nagy vízügyi fejlesztések mellett a vízhiány kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze? Hány liter víz érkezik a tetőnkre egy év alatt? Mennyi vezetékes ivóvizet válthat ki egy jól megtervezett rendszer, és miért kell szakítanunk azzal a berögzült gondolattal, hogy a csapadéktól minél gyorsabban meg kell szabadulni? Vélemények, számok, szakmai szempontok egy németországi példa a vízmegtartásról, amely nem csak a víztározóknál, hanem a saját kertünkben is megvalósulhat.

Az Európai Unió új, 2024/1799-es irányelve a „javításhoz való jogról” (Right to Repair) a fenntartható körkörös gazdaság felé vezető átmenetet hivatott felgyorsítani. A tagállamoknak 2026. július 31-ig kell a szabályozást a nemzeti jogrendjükbe átültetniük. A törvényi keret célja a fogyasztók jogainak erősítése, a felhalmozódó elektronikai hulladék (e-hulladék) drasztikus csökkentése és az értékes erőforrások kímélése. De vajon hogyan állunk a gyakorlatban a javítási kultúrával? A Nürnberg Institut für Marktentscheidungen (NIM) 2026 tavaszán közzétett átfogó kutatása rávilágít a valóságra: bár a szándék megvan, a jogszabályok önmagukban még nem elegendőek a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásához.

A hulladékcsökkentést, a kreatív újrahasználatot és a lakossági szemléletformálást egyetlen, jól hozzáférhető közösségi térben kívánja egyesíteni a Zuglói Önkormányzat. A 2026-ban induló, nemzetközi együttműködésben megvalósuló VIBE-projekt részeként létrejövő kezdeményezés célja, hogy jelentősen meghaladja a hagyományos, elszigetelt hulladékudvarok szerepét. A projekt több mint 65 millió forintos támogatásból valósul meg, amelynek keretében a helyiek igényeire szabott szolgáltatásokat és workshopokat kínálnak majd a lakosság számára.

Megáll egy nagy bevásárlóközpontnál, és a parkolóban keres egy textilgyűjtő konténert. Egykori kedvenc felsőjét szorongatja a kezében, évek óta nem húzta már fel. Változott a stílusa, már nem hord ilyen ruhákat, a felső pedig csak a helyet foglalja a szekrényében. Még mielőtt bedobná, eszébe jut a kérdés: ki fogja vajon hordani, és fogják hordani még egyáltalán?

A műanyag-újrahasznosítási szektor az Egyesült Királyságban kritikus mérföldkőhöz érkezett. Bár a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt egyre több műanyaghulladékot gyűjtenek be, a belföldi feldolgozási kapacitások riasztó ütemben csökkennek. 

Kettős hasznot hoz a moldovai EcoVoucher háztartásigép-csereprogram: a rászoruló családok modern, energiatakarékos berendezésekhez jutnak, miközben a régi, sokat fogyasztó gépek szakszerű újrahasznosításra kerülnek. 

A Greenpeace Törökország legújabb szakpolitikai tájékoztatója rávilágít az Európai Unióból származó műanyaghulladék-export aggasztó növekedésére. 

Izlandon minden tizedik ember kiad legalább egy könyvet az élete során, és az egész világon itt olvassák a legtöbb könyvet egy főre vetítve. De ami még ennél is lenyűgözőbb, az az izlandi könyvtárak (bókasafn) társadalmi szerepe, erről ír bejegyzésében az Izland- Csodaországi Mindennapok blog.

Szöul nyugati részén, az Eunpyeong kerületben található, a város által üzemeltetett Aengbong-hegyi Családi Kempingben a látogatóknak már nem kell eldobható műanyag vagy papír eszközöket magukkal vinniük. 

A csomagolások újrahasznosításának sikere nagyban függ a megfelelő hulladékszelektálástól, amely terén Németországban is van még hova fejlődni.