Temérdek tippet hallunk arról, hogyan tehetjük környezetbarátabbá az életünket: kezdve a lebomló szívószálaktól egészen a társadalomból való kivonulásig. Minek van értelme? Talán azoknak van igazuk, akik szerint minden egyéni tett haszontalan csepp a tengerben?
A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik - írja Radó Nóra a Qubit-on megjelent cikkében, amelyben a Humusz munkatársa is megszólal.
A klíma- és egészségtudatos meseírók talán már fantáziáltak arról, hogy mézeskalácsház helyett komposztkunyhóba költöztetnék a Jancsi és Juliska gonosz boszorkáját, de talán ők sem hitték volna, hogy ez megvalósítható. Macsida Kota és Szakai Juja, a Tokiói Egyetem kutatói pedig éppen olyan technológiával álltak elő, amely nagyon közel áll az ehető ház ötletéhez. A két japán tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel sikeresen alakítanak élelmiszer-hulladékot potenciálisan ehető cementté - írta szerdán az AP.
Mivel naponta több mint húszezer kilogrammnyi cigarettacsikk, nedves törlőkendő és betét landol az osztrák főváros szennyvízében, az Ebswien szennyvíztisztító felmérést készített a témában. Kiderült, hogy a bécsiek 91 százaléka többet szeretne tudni arról, hogy mit húzhat le a vécén, és mit nem. Most kampányt indítottak „A vécé nem szemetes” címmel.
A járványhelyzet után a turisták visszatérése, az ismét egyre népszerűbb sport és szabadidős tevékenységek, rendezvények eredményeként olyan helyszínekre is nagy létszámban fokozatosan visszatérnek a budapestiek, amelyek jó ideje nem, vagy kevésbé voltak kihasználva. A Budapesti Közművek folyamatosan figyeli a fővárosiak közterülethasználati szokásait és ehhez igazodva 41 helyszínen helyez ki július elsejétől közterületi kukákat.
Magyarországon a megkérdezettek 91 százaléka támogatja a végtelenszer újrahasznosítható csomagolást, és általános elvárás, hogy az állam tegyen valamit a környezetkárosító anyagok használata ellen – közölték az MTI-vel a Minden Doboz Visszajár program szervezői.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodtak, hogy 2024. őszétől az USB Type-C lesz az összes mobiltelefon, táblagép és kamera egységes töltőportja az EU-ban.
Üdítő ritkaság, amikor egy vállalkozás vidékről indul, majd ezt követően érkezik a fővárosba. Ez történt most az először Békéscsabán megnyíló Tebe csomagolásmentes bolthálózattal is, amely a napokban indította útjára második fővárosi egységét. A Margit körúti üzlet mellett már a IX. kerületben is megvásárolhatjuk termékeiket.
Tizenöt tárgyat, köztük projektort, gördeszkát, távcsövet, laminálót és játékokat is lehet kölcsönözni csütörtöktől a Goethe Intézetben kialakított Dolgok Könyvtárában, amely az intézet július végéig tartó, Grüne Kiste elnevezésű fenntarthatósági hónapjai részeként indult útjára.
Az Európai Parlament 2022. május 3-án javaslatot tett a hulladékban lévő, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (persistent organic polutants, POP) néven ismert veszélyes vegyi anyagok koncentrációjának jelentős csökkentésére, hogy megakadályozza e vegyi anyagok újrahasznosított anyagokon keresztül történő terjedését világszerte, és ezáltal az emberi egészség és a környezet károsodását. A POP-ok már nagyon kis dózisban is megzavarhatják a szervezet természetes hormonjait, hatással lehetnek a termékenységre, károsíthatják az idegrendszert és akadályozhatják az agy fejlődését. Egy részük rákhoz, szívkoszorúér-betegséghez és szívrohamhoz is köthető.