Adománybolt - csak nálunk újdonság
Magyarországon
az első adományboltot 2009. októberében a Kórházi Önkéntes
Segítő Szolgálat Alapítvány (KÖSSZA) hozta létre. Erről
kérdeztük a bolt fő szervezőjét, Vízkelety Lászlót.
Civilek
Többet a zöldből
A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lakossági véleménybegyűjtése alapján a veszprémi lakosság túlnyomó többsége nem elégedett a városi zöld területek mennyiségével, és akár ő maga is szívesen vállal feladatot Veszprém zöldebbé tétele érdekében. Ennek megfelelően az egyesület a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy a városzöldítésbe minél jobban bevonja a lakosságot.
Koppenhága: a remény kapujában
Hatalmas előrelépés. Félsiker. Teljes csőd. Ezen a skálán mozogtak a koppenhágai klímatalálkozó eredményességének értékelései. Miközben viszont a politikusok zárt ajtók mögött próbáltak egyezkedni, mintha a híradások elfeledkeztek volna a tömegekről, akik kívül rekedve ugyan, de nagyon is hallatták hangjukat. Gaborják Éva írása.
Ha tudnánk, milyen trendik vagyunk
Történt, hogy egy Dániából Nyíregyházára készülő házaspárt kellett egy kulturális tréning keretében „lélekben” felkészítenem a költözés következtében várható kultúrsokkra. Az már előzetesen kiderült, hogy a pár hölgytagjának legnagyobb félelme: vajon lesz-e hely bevásárolni a hétköznapokra? Gaborják Éva írása.
Upcycling és downcycling: mit ér a címke, ha nincs mögötte mérés?
Az upcycling és downcycling kifejezések ma már a műanyagipar szinte minden szintjén jelen vannak, a laboratóriumi közleményektől a termékcímkékig. A Manchesteri Egyetem három kutatója most egy átfogó perspektívatanulmányban teszi fel a kérdést: mit is jelent valójában a „fel” és a „le”, ha egy műanyag új életet kap? A válaszuk kényelmetlen. Az irány kijelölése legtöbbször értékítélet, nem mérési eredmény, és ez akadályozhatja a körforgást, sőt a zöldre festést is elősegítheti.
Csomagolási hulladék az EU-ban: fejenként 181 kg – közérthető útmutató az Eurostat 2024-es adataihoz, és hol tart Magyarország
A csomagolási hulladék az EU-ban 2024-ben sem kezdett csökkenni. Az Eurostat 2026. október 22-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 81,5 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami lakosonként 181,0 kilogrammot jelent: 3,2 kg-mal többet, mint egy évvel korábban, és 19,6 kg-mal többet, mint 2014-ben. A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya kissé javult, de messze nem olyan ütemben, ahogy azt a 2030-as uniós célok megkövetelnék.
Biológiailag lebomló és ehető műanyagok Szlovákiából: algák válthatják ki a kőolajat
Read more about Biológiailag lebomló és ehető műanyagok Szlovákiából: algák válthatják ki a kőolajat
A fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok gyártási kihívásaira, valamint a hulladékká váló termékek életciklus-végi problémáira kínálnak megoldást a szlovák biotechnológusok által kifejlesztett biológiailag lebomló és ehető műanyagok. A szlovák BioX Technologies kutatói algákból és egyéb megújuló biológiai nyersanyagokból hoztak létre olyan új generációs bioműanyagot, amely a használat után nem terheli a hulladéklerakókat vagy az égetőket, egyes összetételeiben pedig akár el is fogyasztható.
Ősszel így metszd a rózsát: néhány vágás is sokat számít
Ősszel nem a nagy metszés ideje jön el, néhány jól megválasztott vágás azonban sokat segíthet abban, hogy a rózsa egészségesen teleljen át, és tavasszal erőteljesen induljon fejlődésnek.
Brutális természetkárosítás: munkagépek tették tönkre a védett alsógödi forrásrendszert
Alsógödön a rév kikötőmedrének kotrása során a munkagépek (markolók, buldózerek, teherautók) kerekei, lánctalpai tönkretették az egyedülálló, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett alsógödi forrásrendszert – írta Facebook-bejegyzésében a Dunai Szigetek, melynek kezelője hozzátette, hogy az ügyben bejelentést tett az illetékes hatóságoknál (Duna-Ipoly Nemzeti Park ( DINPI ), Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Pest megyei Kormányhivatal) természetkárosítás miatt.
Nem véletlenül maradt el idén az eső: a meteorológusok elmagyarázták, mi történt
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkuláció-változáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a met.hu-n megjelent tanulmányból.
