Lakosság

Az Európai Bizottság közzétette a csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelet (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) átfogó végrehajtási útmutatóját és a hozzá kapcsolódó Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) dokumentumot. Az új iránymutatás célja, hogy egyértelmű kereteket szabjon a gazdasági szereplők számára a hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrahasznosítás terén. A rendelet értelmében 2030-ra minden uniós piacon forgalomba hozott csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, miközben szigorú korlátozások lépnek életbe az egyszer használatos műanyagok és a felesleges csomagolási térfogat ellen.

Miközben a világ a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi előnyeit ünnepli, egy új típusú környezeti válság körvonalazódik. Az MI-modellek betanításához és futtatásához szükséges hatalmas számítási kapacitás soha nem látott mértékű hardverigényt generál. Az adatközpontok gyorsuló amortizációja és a speciális chipek rövid életciklusa miatt az MI-alapú e-hulladék mennyisége 2030-ra elérheti az évi 5 millió tonnát, ami súlyos kihívás elé állítja a globális újrahasznosítási rendszereket.

A klímacélok elérése példátlan mennyiségű nyersanyagot követel a világtól, miközben a leálló fosszilis iparágak leszerelése csillagászati összegeket emészt fel. A svájci ETH Zürich és az Empa kutatóinak a Nature Communications folyóiratban 2026 márciusában publikált tanulmánya azonban forradalmi megoldást javasol: az elöregedett olajfúró tornyok, gázvezetékek és szénerőművek bontása helyett a bennük rejlő hatalmas fémkészletek újrahasznosítását. A kutatás rávilágít, hogy a fosszilis infrastruktúrába „zárt” acél és réz kinyerése akár egyharmadával is csökkenthetné a jövőbeli szél- és napenergia-projektek karbonlábnyomát.

Az ENSZ-főtitkár Zéró Hulladék Tanácsadó Testülete hivatalosan is megnevezte azt a 20 várost, amely példát mutat a világnak a fenntartható erőforrás-kezelésben. A globális válogatásban öt kontinens települései kaptak helyet, a feltörekvő nagyvárosoktól a technológiai központokig, választ adva az évi 2,1 milliárd tonnás globális hulladékválságra.

A gyorsuló technológiai váltások ellenére sokan éveken át megőrzik a használhatatlan telefonokat, régi konzolokat vagy kábelrengeteget. A probléma nem csupán az otthonainkban okozott rendetlenség: a pszichológia, a fogyasztói kultúra és egy újonnan erősödő retro-technológiai piac együtt alakítja azt, hogy mit tartunk értékesnek a digitális korszakban.

A húsvét a tavasz érkezésével együtt a közös étkezések, a vendégvárás és a hagyományos fogások időszaka is. Az ünnepi asztalról ilyenkor nem hiányozhatnak a különféle sütemények, a sonka, a főtt tojás és a fonott kalács sem. A bőséges készülődés azonban gyakran együtt jár azzal is, hogy több étel készül, mint amennyit végül elfogyaszt a család. 

Európában egyelőre inkább csak a tankolást és a rezsit érintő intézkedéseket vezettek be a kormányok a megugró energiaárak miatt, a világ más részein viszont egyre több, a hétköznapi életet máshogyan is érintő korlátozáshoz vezettek az iráni háború energiapiaci hatásai.

Március 30-án tartja az ENSZ a Nemzetközi Hulladékmentes Napot (International Day of Zero Waste, Zero Waste Day).

A Northamptonshire Healthcare NHS Foundation Trust (NHFT) a brit állami egészségügyi rendszeren (NHS) belül az elsők között vezetett be egy nagyszabású, újrahasználható csomagolási rendszert. A kórházi hálózat mind a hét kávézójában az FSG Returnables, a Bockatech és a Borealis partnerségében megalkotott Zero Waste Cups™ (Hulladékmentes Poharak) váltották fel az egyszer használatos megoldásokat. 

2024-ben az EU-ban fejenként keletkezett  települési hulladék mennyisége   517 kg volt, ami 6 kg-mal több, mint 2023-ban (511 kg). 2014-hez képest a mennyiség 38 kg-mal (+8%) nőtt.