„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.
A brit kormány „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű reformja alapjaiban írta át a kerti hulladékkezelés szabályait Angliában. A 2026. március 31-én életbe lépett új szabályozás célja az országos szintű egységesítés, véget vetve a korábbi „irányítószám-lottónak”, ahol önkormányzatonként eltérő volt, mi kerülhet a kukákba. Az alábbiakban a Nottingham Post és a brit kormány hivatalos iránymutatásai alapján elemezzük a változásokat.
A mikroműanyagok káros hatásaival a Telexen is sokat foglalkoztunk az elmúlt években, és a folyamatosan érkező eredmények alapján jól látszik, hogy ezek nemcsak környezeti katasztrófával fenyegetnek, hanem a szervezetünkre is károsak. Ez pedig elég nagy baj, mert ahogy egy tavalyi kutatásból kiderült, már a levegőben is mikroműanyag van, amit belélegzünk. Egy friss összefoglaló tanulmány alapján az agyunkat illetően is itt az ideje a vészharangok kongatásának – írja az Eurekalert.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban, amelyben első alkalommal vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Az úttörő kutatás nemcsak hazai viszonylatban hiánypótló, hanem alapvető fontosságú adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonsággal kapcsolatban, és hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének megértéséhez.
A múlt hónap végén átfogó hulladékkezelési reform lépett életbe Angliában. A „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű új szabályozás értelmében szigorodtak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei mind a háztartások, mind a vállalkozások számára. A változások nyomán hat mindennapos konyhai eszköz véglegesen tiltólistára került a hagyományos szelektív kukákból. A szabályok megszegése esetén a hulladékgyűjtő járatok megtagadhatják a tiltott anyagokat tartalmazó tárolók kiürítését.
Koppenhága – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak fenntarthatósági és etikai kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is a kiskereskedelem számára. A Koppenhágai Egyetem legújabb, hiánypótló elemzése számszerűsítve bizonyítja: a szupermarketek számára az esetek többségében anyagilag jövedelmezőbb a megmaradt élelmiszerek eladományozása, mint azok megsemmisítése. A megfelelő többletstratégia kiválasztásával a boltok nemcsak a hulladékkezelési költségeken spórolhatnak, de az idejében meghozott árazási döntésekkel közvetlen pénzügyi haszonra is szert tehetnek.
A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.
A Watershed Investigations és a Basel Action Network legfrissebb, a The Guardian számára készített adatelemzése szerint 2025-ben Németország és az Egyesült Királyság vezette a globális műanyag hulladékexportőri listát. A hatalmas mennyiségű, gyakran fejlődő országokba és Törökországba áramló szemét súlyos ökológiai válságot okoz. Bár az Európai Unió és a britek is az exportszabályok szigorítására készülnek, a „hulladékkolonializmus” és a hiányzó hazai újrahasznosítási kapacitások továbbra is fenntartják a globális szennyezést.
Mindössze négy hónappal az európai csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) hatálybalépése előtt egy 138 vállalatot tömörítő magánlevél került napvilágra, amely a jogszabály elhalasztását és gyengítését célozza. A Greenpeace USA 2026. május 1-i közleménye szerint olyan amerikai székhelyű multinacionális óriások, mint a McDonald’s és a Coca-Cola is az aláírók között vannak. A környezetvédő szervezet szerint a vállalatok „jogi bizonytalanságra” és az „európai versenyképességre” hivatkozva próbálják megakadályozni az egyszer használatos műanyagok 2030-as kivezetését és a mérgező PFAS vegyszerek tilalmát az élelmiszer-csomagolásokban.