Lakosság

Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.

Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.

Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.

A hulladékgazdálkodás nem csupán a szemét eltüntetéséről szól, hanem a kontinens egyik legveszélyesebb üvegházhatású gázának megfékezéséről. A Prognos legfrissebb kutatása rávilágít, hogy a hulladéklerakók metánkibocsátásának csökkentése nélkül Európa klímasemlegességi céljai elérhetetlenek maradnak. A jelentés számszerűsíti a lehetőségeket: a szerves hulladéklerakás tilalma és a korszerűbb hulladékkezelés drasztikus javulást hozhat 2035-ig.

Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.

Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.

India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.

Betiltják az eladatlan ruhák megsemmisítését, erről fogadott el egy új jogszabályt hétfőn az Európai Bizottság. A fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében elfogadott szabályozás a hulladék mennyiségét és a környezeti károkat hivatott csökkenteni, emellett egyenlő versenyfeltételeket akarnak teremteni azoknak a vállalatoknak, akik fenntartható üzleti modellt alkalmaznak, írják közleményükben.

Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.

A Nemzetközi Újrahasznosítási Hivatal (BIR) legfrissebb, 2026. januári jelentése borús képet fest a papírhulladék-ágazatról. A késztermékek – különösen a csomagolóanyagok – iránti globális kereslet visszaesése hosszú árnyékot vet a piacokra, ahol a túlkínálat, a kínai importszigorítások és a fenntarthatatlanul alacsony árrések nehezítik az újrahasznosítók életét.