A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: miképpen hat a műanyagszennyezésre a szupermarketek üzleti gyakorlata. 2022-ben a magyar Greenpeace is felmérte a szupermarketek hazai műanyaglábnyomát, melyet idén is meg fog ismételni.
Szeretném figyelmetekbe ajánlani Almási Petra Ehető gombák Magyarországon című könyvét.
„Eső és avar illata száll, kezed puha, mohás fatörzset súrol. Megroppan egy ág a bakancsod alatt, ahogy lassan előrelépsz. Figyelmesen pásztázod az előtted lévő földet. Semmi más nem létezik abban a pillanatban, csak te és körülötted az erdő néhány négyzetmétere. Megakad a szemed a keresett buckán, fürgén letérdelsz, és győzedelmes mosollyal szabadítod ki az avarréteg alól a vargányát. Lesöprögeted, megtapogatod, körbeforgatod – minden oldalról tökéletes. Földes alját tisztítod, amikor megpillantasz egy másik termőtestet, majd még egyet, és ott van a következő is. Gyorsan telik a kosár.”
Egészséges ételek a svédasztalos iskolai étkezdében – ez nem álom, hanem a jelen és a jövő. Harmincezer gyerek ma már egész másképp néz a menzára. Az egészséges és fenntartható menzák szükségszerűségét Páger Zsolttal, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) a kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnökével járta körül a zöldhang.
Ausztria hulladékgazdálkodási vállalkozásainál folyamatosak a tűzesetek – és egyre több esetben a helytelenül ártalmatlanított lítiumelemek okozzák azokat. A környezetvédelmi minisztérium szakértőkkel együtt intenzíven keresi a megoldásokat, hogy több lítiumelemet válogassanak szét, ahelyett, hogy a maradék hulladékba kerülnének. Az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalkozások Szövetsége (VOEB) egyértelműen támogatja a betétdíjas rendszert, amelyben a lakosok a visszagyűjtésért pénzt kapnának. Egy friss, reprezentatív felmérésben tíz osztrákból nyolc támogatta egy ilyen rendszer bevezetését.
A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: hogyan növelheti vagy csökkentheti a műanyagszennyezést a szupermarketek üzleti tevékenysége.
A Reju™, a célorientált, vezető textil újrahasznosító vállalat, kiterjesztett valóságot (AR) használt, hogy a 2025-ös New York-i Klímahét résztvevőinek és magának a városnak is drámai képet adjon a textilipar globális hulladékproblémájáról.
A mindennapjainkat átszövő műanyagok nemcsak a tengereket és az élővilágot fenyegetik, hanem súlyos hatással vannak az emberi egészségre, beleértve a termékenységet is. A tudomány évtizedek óta figyelmeztet a helyzet súlyosságára, mégis sorra hiúsulnak meg a nemzetközi egyezmények, amelyek valódi fordulatot hozhatnának. A műanyagok újrahasznosítása nem ad életképes megoldást a problémára, ehelyett fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási stratégiákat (pl. hulladékcsökkentés, újrahasználat, tiltások, alternatív anyagok) kellene követnünk.
Aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel a levegőben egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményei azt mutatták, hogy egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1 300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként – közölte az Eurofins Environment Testing az MTI-vel a mikroműanyagokkal foglalkozó szakértői csoportjának kutatását ismertetve.
Bécsben egyre több étterem és kávézó kínál lehetőséget többször használható elviteles dobozok használatára. Ez történhet úgy, hogy a vendégek saját, tiszta ételhordót visznek, vagy a hely biztosít számukra újrahasználható tárolót.
Az amerikai szoftvercég, a Microsoft lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a Windows 10 frissítéseit egy évvel meghosszabbítsák.
