Szép számban érkeztek nyáron a pályaművek a májusban hirdetett fotópályázatunkra - a téma a hulladékcsökkentés volt. A HuMuSz Nulla Hulladék Programja alapján 10 lépésben csökkenthetjük a hulladék mennyiségét a mindennapjaink során. Egy pályaművet akkor tekintettünk teljesnek, ha abban a pályázó az összes lépést feldolgozta.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.
Az Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.
Egy műanyag palack sorsáról nem a kukánál születik döntés, hanem jóval korábban, a tervezőasztalon. Az átgondolt csomagolástervezés dönti el, hogy egy flakonból újra alapanyag lesz, vagy a lerakón, egy folyóparton, rosszabb esetben egy nyílt téri tűzben végzi.
A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.
A polisztirol ott van a tévédobozában, a szobaidíszlécben, a homlokzati hőszigetelésben és a laboratóriumok Petri-csészéibenis.
A hulladékok megfelelő válogatásáról és hasznosításáról számos téves elképzelés él a köztudatban.
Október 14. a Nemzetközi E-hulladék Nap (International E-Waste Day), és a WEEE Forum idén egy olyan jelenséget állított a középpontba, amelyet mindannyian ismerünk a saját fiókunkból: a fast tech jelenségét.