Lakossági felmérés mintatelepüléseken
A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.
- avagy mi a mai környezetvédelmi kommunikáció legfőbb hibája?!
Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat, de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…
Augusztus 31-én lezárult a HuMuSz KukaDiéta versenye, amelyet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozott. Összesen 101 érvényes kérdőív érkezett. Célunk az volt, hogy a meglevő készletünkhöz (ld. www.nullahulladek.hu) további otthoni praktikákat, ötleteket gyűjtsünk, illetve hogy kapcsolatba kerüljünk olyan emberekkel, akik ezeket a mindennapjaik során alkalmazzák is. A pályázat sikerrel zárult, számos ötlet, fotó és egy rövid videófilm is érkezett. Köszönjük mindenkinek, aki beküldte saját kukadiéta programját! Ez az a fogyasztás, amire igazán szükségünk van! :)
Szép számban érkeztek nyáron a pályaművek a májusban hirdetett fotópályázatunkra - a téma a hulladékcsökkentés volt. A HuMuSz Nulla Hulladék Programja alapján 10 lépésben csökkenthetjük a hulladék mennyiségét a mindennapjaink során. Egy pályaművet akkor tekintettünk teljesnek, ha abban a pályázó az összes lépést feldolgozta.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. október 21-én, a 609. plenáris ülésén 208 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett fogadta el a CCMI/268 jelű saját kezdeményezésű véleményt, amely a körforgásos készségek kérdését Európa versenyképességének és nyersanyag-biztonságának középpontjába helyezi. A dokumentum üzenete egyszerű, és a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára különösen ismerős: a készülő uniós körforgásos gazdasági rendelet (Circular Economy Act) csak akkor fog működni, ha lesz, aki elvégzi a munkát. Valakinek meg kell terveznie a javítható terméket, üzemeltetnie kell az újragyártó sort, és válogatnia, feldolgoznia kell a másodnyersanyagot.
A környezetbarátként népszerűsített papír szívószálak és az alternatív alapanyagú termékek a gyártástól az ártalmatlanításig tartó teljes életciklusuk során jelentősebb környezeti terhelést okoznak több kulcsfontosságú mutatóban, mint a hagyományos műanyag változatok. Egy dél-koreai minisztériumi megbízásból készült átfogó vizsgálat 16 különböző környezeti hatategória mentén értékelte az egyszer használatos eszközöket, és megállapította, hogy a puszta anyagcsere nem jelent valódi megoldást a hulladékproblémára.
A hulladékképződés az EU-ban 2024-ben gyakorlatilag nem változott: az Eurostat 2026. október 29-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 2196 millió tonna hulladék keletkezett, ebből 765 millió tonna a nagy tömegű ásványi hulladékok nélkül. Ez utóbbi fejenként 1697 kilogrammot jelent. A számok mögött azonban egészen eltérő országprofilok húzódnak meg, és Magyarország esete jól mutatja, miért nem szabad egyetlen százalékból messzemenő következtetést levonni. Végigvesszük, ki termeli a hulladékot, mi történik vele, és mit mutatnak a magyar adatok.
Az upcycling és downcycling kifejezések ma már a műanyagipar szinte minden szintjén jelen vannak, a laboratóriumi közleményektől a termékcímkékig. A Manchesteri Egyetem három kutatója most egy átfogó perspektívatanulmányban teszi fel a kérdést: mit is jelent valójában a „fel” és a „le”, ha egy műanyag új életet kap? A válaszuk kényelmetlen. Az irány kijelölése legtöbbször értékítélet, nem mérési eredmény, és ez akadályozhatja a körforgást, sőt a zöldre festést is elősegítheti.