Lakosság

A lítium-ion akkumulátor újrahasznosításának globális piaca a 2025-ös 4,56 milliárd dollárról 2035-re várhatóan 31,95 milliárd dollárra ugrik, ami elképesztő, 21,5%-os éves növekedési ütemet (CAGR) jelent. A növekedést az elektromos járművek (EV) akkumulátorainak tömeges elöregedése, a technológiai innovációk és a szigorodó állami szabályozások hajtják. Cikkünkben a legfrissebb piaci adatokra támaszkodva mutatjuk be az újrahasznosítási iparág kilátásait.

A műllendorfi székhelyű PET to PET Recycling Österreich GmbH a 2026-os év első felében 17 101 tonna PET-italospalackot dolgozott fel sikeresen, ezzel biztosítva azok körforgásban maradását (bottle-to-bottle). Bár az eredmény egy enyhe, 7 százalékos visszaesést mutat a kiemelkedően erős 2025-ös bázisévhez képest, a többéves összehasonlítás stabil és következetes növekedési tendenciát igazol. A vállalat az osztrák egyutas visszaváltási rendszer okozta piaci változásokra technológiai fejlesztésekkel, automatizálással és infrastrukturális beruházásokkal válaszol.

Az ALPLA 2026-os „Packaging Claims Reality Check Report” nevű friss jelentése rávilágít arra a piaci jelenségre, hogy bár az amerikai vásárlók túlnyomó többsége rendszeresen találkozik a csomagolásokon elhelyezett fenntarthatósági állításokkal, jelentős részük számára nem világos ezek pontos jelentése. A kutatás adatai szerint a zöld üzenetek különösen a fiatalabb generációk vásárlási döntéseit befolyásolják, ám egyúttal ők azok is, akiket a leginkább összezavar, ha a kommunikáció nem egyértelmű, és emiatt gyakran el is állnak a vásárlástól.

Magyarország később éri el a 2026-os túlfogyasztás napját, mint az előző években, de a globális dátumhoz képest jóval korábban – derül ki a WWF friss jelentéséből. Örülhetünk-e ennek a dátumnak? Milyen dátum lenne optimális fenntarthatósági szempontból? Mire használhatnánk ezt a dátumot – és mit kezdünk vele ténylegesen? Vendégszerzőnk, Tartó Levente a magyar és a globális túllövés napjának összefüggéseit, korlátait és valódi üzenetét járja körül.

Sem a forgalmazókat, sem a nagykereskedelmi piacot, a vendéglátóipart pedig végképp nem bolygatta meg az, hogy júliustól tilossá vált egyszer használatos műanyag poharakat, illetve olyan papírpoharakat forgalomba hozni, amelyeken több mint 10 (tömeg)százalékot meghaladó mértékben van műanyag bevonat. Bár első látásra a korlátozás szigorúnak tűnik, a valóságban az átmenet rendkívül lassú lesz, ami talán környezetvédelmi szempontból kevésbé jó, de a fogyasztóknak gyakorlatilag fájdalommentes – ha egyáltalán észreveszik a változásokat.

Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi-kulturális életének bemutatása is. Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.

Gyakori érv a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi vitákban, hogy az olyan egyéni, mindennapi környezettudatos döntések, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy a húsmentes étkezés, valójában káros figyelemelterelések. Sokan úgy vélik, hogy ezek az apró tettek hamis megnyugvást adnak az embereknek, így a lakosság kevésbé fogja követelni a rendszerszintű, nagyobb horderejű környezetvédelmi reformokat. A Nature portfólióhoz tartozó npj Climate Action tudományos folyóiratban közzétett, négy éven át tartó kutatás most pontos, kvantitatív adatokkal tesztelte ezt az állítást.

Az Altstoff Recycling Austria AG (ARA) vállalati partnereivel közösen elindította a „Jeder Wurf zählt” (Minden dobás számít) elnevezésű edukációs kezdeményezésének negyedik felvonását. Az osztrák országos kampány fő célja a lakosság figyelmének felhívása a csomagolóanyagok nyersanyagként betöltött értékére, valamint a könnyű- és fémcsomagolások helyes szelektív gyűjtésének ösztönzése, annak érdekében, hogy ezek az értékes erőforrások a gazdasági körforgásban maradjanak.

Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban.

Az Egyesült Államok legnagyobb elem- és akkumulátorgyűjtő hálózata, a több mint 30 éve működő Call2Recycle 2025-ben The Battery Network néven folytatja tevékenységét – és a névváltás egy rekordévvel esik egybe. A szervezet frissen közzétett 2025-ös hatásjelentése szerint egyetlen év alatt több mint 9,3 millió font (mintegy 4 200 tonna) elemet és akkumulátort gyűjtöttek vissza, 3 195 új gyűjtőponttal bővítették a hálózatot, és a lítiumion-akkumulátorok kezelésében új biztonsági sztenderdet állítottak fel. A jelentés jó alkalom arra, hogy megnézzük: mit csinál másképp az amerikai, önkéntes alapon szerveződő gyűjtőrendszer, és mit tanulhat belőle a kötelező uniós szabályozás felé haladó Magyarország.