Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a bővülő kórházi infrastruktúra és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a globális egészségügyi hulladékkezelési piac az évtized végéig töretlen fejlődést mutat. A MarketsandMarkets legfrissebb elemzése szerint a szektor értéke 2028-ra eléri a 12,2 milliárd dollárt, miközben az iparág szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható ártalmatlanítási technológiákra.
A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A PFAS örök vegyi anyagok példátlan mértékben felhalmozódnak az emberben és a tengeri élőlényekben – beleértve mélyvízi bálnákat is –, növelve a vetélés kockázatát
A sportautóiról ismert Porsche a háttérben egy kevésbé látványos, de annál fontosabb projekten dolgozik. A gyártó egy kísérleti fejlesztés keretében vegyes autóipari hulladékot alakít át olyan minőségű alapanyaggá, amely már prémium alkatrészek gyártására is alkalmas.
A tartós hideg, a jelentős mennyiségű hó és a fagypont alatti hőmérséklet országszerte megnehezítheti a hulladékszállítást. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. összegyűjtötte azokat a teendőket, melyekkel a lakosság is hozzájárulhat a hulladékbegyűjtés zökkenőmentességéhez a hóhelyzetben.
Egyre nagyobb környezetvédelmi problémát jelent a fast fashion terjedése, ami már a jellegéből adódóan sem lehet soha fenntartható.
A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót.
Évente több mint 50 millió tonna fahulladék keletkezik az Európai Unióban, ám ennek jelentős részét jelenleg elégetik, mert a feldolgozók nem tudják, milyen vegyszereket vagy ragasztókat tartalmaz az alapanyag. Az Európai Bizottság által bevezetett Digitális Termékútlevél (DPP) azonban gyökeresen megváltoztathatja az iparágat, lehetővé téve, hogy a „szemét” értékes nyersanyagként szülessen újjá.
Japánban 2026. január 1-jével nemcsak az új év, hanem egy szigorúbb környezetvédelmi korszak is elkezdődött. Miközben a szigetország küzd a „fast fashion” okozta évi félmillió tonnányi textilhulladékkal, a szektorban tátongó munkaerőhiányt mesterséges intelligenciával és külföldi szakmunkásokkal igyekeznek orvosolni. A kormány célja egyértelmű: 2030-ra a kidobott ruhák jelentős részének újra ruhaként kell végeznie.