India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.
Miközben az Európai Unió a 2030-as évre előirányzott ambiciózus újrahasznosítási célok megvalósításán dolgozik, a háttérben komoly harc folyik a szabályozás részleteiért. A petrolkémiai óriáscégek egy olyan elszámolási rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy a fosszilis alapú műanyagokat „újrahasznosítottként” értékesítsék. A környezetvédők által csak „szellem-újrahasznosításnak” nevezett módszer lényege egy matematikai bűvészmutatvány: a cégek papíron oda rendelhetik az újrahasznosított tartalmat a termékeikhez, ahol az valójában nincs is jelen.
A fahamu gyakran a szemétben végzi, pedig számos praktikus felhasználási lehetőséget rejt. Megfelelően előkészítve természetes, környezetbarát és olcsó segítőtárs lehet a háztartásban és a kertben egyaránt.
A mangroveerdők a Föld legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak: szén-dioxidot kötnek meg, védik a partvonalat az eróziótól, és bölcsőként szolgálnak számos tengeri faj számára. Kolumbiában azonban ezek a természeti kincsek egy csendes invázió áldozataivá váltak. Egy frissen publikált, átfogó kutatás szerint a vizsgált helyszínek 100 százalékán találtak hulladékot, amelynek elsöprő többsége műanyag.
A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.
Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.
Málta hulladékgazdálkodási politikája 2026 elején heves politikai és társadalmi viták kereszttüzébe került. A nemzeti ellenzék (Nacionalista Párt – PN) szerint a kormány által bevezetett „egyenzubbony-modell” (one-size-fits-all) megbukott, amit a legutóbbi heves téli vihar, a „Harry-vihar” utáni kaotikus állapotok is bizonyítanak.
Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.
A globális élelmiszer-feldolgozó és csomagoló megoldások vezető szereplője, a Tetra Pak bejelentette, hogy megkezdi egyik legjelentősebb technológiai átállását a franciaországi Châteaubriant üzemében.
Szaúd-Arábiában 2035-ig összesen 120 milliárd szaúdi riált (megközelítőleg 32 milliárd dollárt) kívánnak a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szektorba fektetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Központ (MWAN) által vázolt stratégia célja, hogy a királyság elszakadjon a hagyományos lerakó-központú modelltől, és egy modern, körforgásos gazdaságot építsen fel. A projekt nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a GDP növelését és több tízezer új munkahely teremtését is előirányozza.