Lakosság

Újabb fronton került célkeresztbe a Mohu: Magyar Péter szerint özönlenek a panaszok a hulladékgazdálkodási rendszer működésére, miközben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait sem teljesíti. A kormány ezért a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát rendelte el, amiről várhatóan a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón derülnek ki további részletek. A Mohut az elmúlt időszakban a hulladékszállítás akadozása, a visszaváltási rendszer problémái, valamint az egyre több fizetőssé váló szolgáltatás miatt is szaporodó kritikák érték.

Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.

Megkezdődtek a tárgyalások az önkormányzatokkal a palackvisszaváltás ügyében, és a feladatot végző Mohunak van is egy ötlete: a készpénzhasználat megszüntetése. „Ahogy a parkolóautomatáknál, itt sincs szükség a készpénzhasználatra” – mondta egy Facebook-videóban Bozóki Csaba, a cég visszaváltásért felelős igazgatója kedden.

Óriási szereptévesztésben van a Mohu, mondta megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója – Kiss Ambrust azután kerestük meg, hogy a Mohu visszaváltásért felelős igazgatója keddi videójában felvetette, ki lehetne vezetni a készpénzt a palackvisszaváltásból.

Egy új tanulmány szerint a biodiverzitás természetes biztosításként működik: nemcsak segít az ökoszisztémáknak ellenállni a klímaváltozásnak, hanem az élőhelyek pusztulása és más veszélyek ellen is védelmet nyújthat.

„Bizarr és aggasztó: sajnos úgy tűnik, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára (Kolesár Gergely) néhány héttel ezelőttig a Mol egyik vezető jogásza volt”

A divatipar valós társadalmi és környezeti költségei messze meghaladják a fogyasztói árakat, hiszen az ágazat ökológiai lábnyoma globálisan is a legjelentősebbek közé tartozik. A látható környezetszennyezés azonban pusztán a probléma felszíne. A jelenlegi, tömegtermelésre optimalizált rendszer nem csupán kritikus mennyiségű vizet használ fel, hanem kezelhetetlen mennyiségű hulladékot is termel. Emiatt a textíliák újrahasznosítása, valamint a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése egyre égetőbbé válik.

Megjelent az újrahasznosíthatósági minimumszabvány új, 2026-os kiadása: a Zentrale Stelle Verpackungsregister (ZSVR) 2026. augusztus 31-én, az Umweltbundesamt (UBA) egyetértésével adta ki azt a 109 oldalas dokumentumot, amely a német piacon forgalomba hozott, rendszer-részvételre kötelezett csomagolások újrahasznosíthatóságának kiszámítását szabályozza.

A Continental újrahasznosított alapanyag felhasználására irányuló fejlesztései új mérföldkőhöz értek. 

Ha egy termék csomagolásán az áll, hogy 50% újrahasznosított műanyagot tartalmaz, ezt ma semmilyen laborvizsgálattal nem lehet ellenőrizni. Nincs olyan elfogadott kémiai vagy fizikai mérési módszer, amely megbízhatóan megmondaná egy műanyag darabról, hogy mekkora részben készült hulladékból. Az újrahasznosított műanyag tanúsítás éppen ezért vált kulcskérdéssé: a rezyklátum-tartalom bizonyítása jelenleg kizárólag közvetve, a szállítói lánc dokumentált nyomon követésén keresztül lehetséges.