Lakosság

A csomagolási hulladék az EU-ban 2024-ben sem kezdett csökkenni. Az Eurostat 2026. október 22-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 81,5 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami lakosonként 181,0 kilogrammot jelent: 3,2 kg-mal többet, mint egy évvel korábban, és 19,6 kg-mal többet, mint 2014-ben. A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya kissé javult, de messze nem olyan ütemben, ahogy azt a 2030-as uniós célok megkövetelnék.

Európa széttagolt és következetlen hulladékadózási rendszere közvetlenül veszélyezteti a lerakók visszaszorítására, az újrahasznosítás megerősítésére és az energiabiztonság növelésére irányuló uniós célkitűzéseket – figyelmeztet az RDF Industry Group (RDFIG) friss, 38 európai országot felölelő átfogó jelentése. A nemzetközi iparági szövetség arra szólítja fel az Európai Unió és a nemzeti kormányok döntéshozóit, hogy hangolják össze a hulladéklerakási díjakat és az energetikai hulladékhasznosítás (Energy from Waste – EfW) adóztatását. A cél annak biztosítása, hogy a maradványanyagok kezelési útvonalait a rendelkezésre álló kapacitások, az energetikai hatásfok és a környezeti teljesítmény határozza meg, ne pedig a mesterségesen torzító, eltérő nemzeti adóterhek.

Európai éghajlati paktum nagykövetek jelentkezését várják – olyan tevékeny emberekét, akik aktívan tesznek a környezetért, vagy szeretnének többet megtudni a klímaváltozásról, és másokat is inspirálni a környezetvédelemre. A jelentkezők egy inspiráló közösség részei lehetnek – hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak és együtt tehetnek egy élhetőbb jövőért.

A műanyagokban lévő vegyi anyagok ma már szinte minden pillanatunkat végigkísérik: ott vannak az ételünk csomagolásában, a ruháinkban, a gyerekjátékokban, a konyhai eszközökben és a tisztálkodószerekben is. A londoni székhelyű Environmental Justice Foundation (EJF) 2026. szeptember 30-án megjelent „Poison Plastics” jelentése a világ legnagyobb, műanyag-adalékokat összegző adatbázisát, a PlastChemet elemezte újra – és az eredmény nem megnyugtató. A vizsgált mindennapi termékcsoportokban azoknak a vegyületeknek, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, 92,8%-a magas egészségügyi kockázatot jelent, miközben a többségük semmilyen nemzetközi szabályozás alá nem esik.

A textilből-textil újrahasznosítás ma nem elsősorban a technológián bukik el, hanem a finanszírozáson. Ezt állítja az Accelerating Circularity nonprofit szervezet 2026 októberében megjelent jelentése, amely azt vizsgálta, milyen feltételekkel adnának ma kereskedelmi bankok és befektetők pénzt egy-egy ruhából ruhát gyártó újrahasznosítási eljárásra. A válasz kijózanító: a tizenhárom vizsgált technológiai változatból mindössze háromnál nincs olyan kockázat, amely eleve kizárná a piaci finanszírozást – és ezek pont azok, amelyek a lakossági használtruha-tömegnek csak kis szeletét tudják feldolgozni.

Elkészült a szarvasi biometánüzem: 2026. október 14-én a MOL a Békés megyei Szarvason adta át első saját biometán-előállító egységét. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzemben termelt biogázt már olyan tisztaságúra tudják finomítani, hogy az közvetlenül az országos földgázhálózatba táplálható. Közérthetően összefoglaltuk, mi áll a bejelentés mögött: honnan jön az alapanyag, hogyan lesz a biogázból biometán, mekkora ez a mennyiség valójában, és miért nem egyszerű összeadás a „zöldgáz” klímamérlege.

A brit hulladékgazdálkodási rendszer rendszeresen leírja azokat a javítható elektronikai eszközöket, amelyek még évekig működhetnének. Ezt állítja a University of Surrey 2026. szeptember 30-án bemutatott kutatása, amely a Business Strategy and the Environment című tudományos folyóiratban jelent meg. A szerzők, Sheeba Pathak (Surrey Business School) és Hajar Fatorachian (Leeds Beckett University) egy önkormányzati hulladékudvart és egy önkéntes javítókávézót, angolul Repair Cafét hasonlítottak össze, majd operációkutatási modellekkel számolták ki, hogyan lehetne a két világot egyetlen rendszerbe kötni.

A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.

Az Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.