Lakosság

Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).

A folyókat is meg akarja tisztítani a műanyaghulladékoktól a csendes-óceáni szemétgyűjtő rendszer feltalálója.

Az Egyesült Királyság több mint kétezer tonna szemetet termel halloween idején, és ebbe még nem is számolták bele a játékokat és a dekorációkat – derül ki a Hubbub és a Fairyland Trust kutatásából.

Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra. Az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványa alapján kiemelte, a települési hulladék mennyisége fontos eleme az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési céloknak, ezen belül a felelős fogyasztás és termelés indikátora.

Manapság már mindenki tisztában van azzal, hogy ha spórolni szeretne a havi számlákon, akkor azt a nyílászárók, a szigetelés, és a fűtés ellenőrzésével kell kezdeni. Kevesen tudják azonban, hogy az optimális eredmény eléréshez az ingatlan egységként kezelendő, vagyis nem elég csupán egy fronton fejleszteni. A következőkben azt mutatjuk be, miként érdemes úgy belevágni egy felújításba, hogy azzal a rezsi költség akár 80%-át is le tudjuk majd faragni.

Sokszor úgy érezhetjük, az éghajlatváltozás ellen küzdelem csak lemondással, a „javak feladásával”, vagy épp lehetőségeink korlátozásával jár. Pedig ez nem így van, sőt. Az IPCC 1,5 °C-os globális melegedésről szóló Külön Jelentése nemcsak az okokat és káros következményeket taglalja, de rávilágít arra is, hogy a klímaváltozás elleni fellépés rengeteg hasznot hordoz magában, mint például munkahelyteremtés, az energiabiztonság javítása, stabilabb gazdaság, fenntartható közlekedési módok, tisztább környezet és jobb körülmények az emberi egészség számára, csak hogy néhányat említsünk.

Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla – kissé fura ezt éppen egy konferencia bevezető előadásában hallani, de a klímaválság már csak ilyen ellentmondásos dolog. Miközben egyértelmű tudományos konszenzus van az ember által okozott éghajlatváltozásról, és a következő évtizedekre vonatkozó előrejelzések egyre borúsabbak, a klímaügy körül a média tele van álvitákkal, hömpölyögnek a tudományos evidenciákat relativizáló álmegoldások, egyszerre túl sok és túl kevés információ kering az utóbbi egy-két évben berobbanó témáról.

A Coca-Cola felelős a világon a legtöbb műanyag hulladékért – derül ki egy friss jelentésből, mely globális szinten méri fel a vállalatok műanyagszennyezését. A felmérést a Break Free From Plastic-mozgalom végezte, melynek a Greenpeace is része. Az 51 országban 484 szemétszedő akció márkavizsgálatából kiderül: a szemét legnagyobb részét a Coca-Cola, a Nestlé és a PepsiCo csomagolóanyagai teszik ki.

Kevesebb mint 12 éve van az emberiségnek, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb 1,5 fok alatt tartsa, és ezzel megakadályozza a klímakatasztrófát. Többek között ezt állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly év végén megjelent jelentése, ami a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól.

2012-ben baráti beszélgetésekből nőtt ki a bevásárló közösség ötlete: Nyíregyházán ekkor indult egy beszélgetéssorozat, amely Zalatnay László elmondása szerint a helyi kulturális kreatívokat célozta. Azt a réteget, amelyik egyetlen politikai táborba se tud betagozódni, de közben aktívak, szociálisan érzékenyek, és sokan közülük egyedül érzik magukat. Hamar kiderült, hogy ez a felhívás sokakat megszólított, találkozóról találkozóra egyre többen lettek. A beszélgetéseken folyamatosan dobtak be új témákat, és pár találkozó után kiderült, hogy az élelmiszer volt az a kérdés, ami mindenkit foglalkoztatott. Innen már csak egy lépés volt a bevásárló közösség ötletének felvetése.