Lakosság

53 ország közül Norvégia és Törökország voltak az egyedüliek, akik nem támogatták az IUCN múlt heti, Hawaii-on tartott ülésén a bányászati hulladék tengerbe dobását tiltó javaslatot. Ezzel szemben még a nagy bányászati múlttal rendelkezők, Kína és Oroszország is megszavazták az előterjesztést.

Az elmúlt napok már-már őszbe hajló időjárása sokunkban aktivizálta a vezérhangyát, miszerint halaszthatatlanul itt az idő az aktuális ruhatárfrissítésre. A vásárlási szokásaink pedig sajnos azt mutatják, hogy még a legszínesebb, leggazdagabb ruhatárban is találunk évről-évre hiányt. Néhány fázós reggel, és máris hajlamosak vagyunk belekezdeni ruháink módszeres és sokszor meggondolatlan duzzasztásába, ezzel pedig – valljuk be − sokszor felesleges darabokat is beszerzünk. Jobb esetben utóbbiak „csak” évekig kallódnak a szekrényben, a legrosszabb forgatókönyv esetén azonban hamarosan textilhulladékká válnak.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

A legtöbb fogadalmat nehéz betartani, de a fenntarthatóbb élet megvalósítása könnyebb, mint gondolnánk! Kezdjük mindjárt azzal, hogy száműzzük a műanyagot – amennyire lehet – a háztartásból.

A minimalista életmódban milyen sokan találtak már lelki békére, belső szabadságra, miközben csak annyit tettek, hogy megszabadultak a felesleges holmiktól, amelyek akár már évtizedek óta halmozódtak az életükben.

"Hogy mi van a dobozban? Akármi is, biztosan nagyon fontos, mert utaztattam és cipeltem magammal lakásból lakásba és újabb lakásba."

Azok a vállalkozások, amelyeknél nagy mennyiségben keletkezik veszélyes hulladék, általában tisztában vannak a veszélyesáru-szállítási előírásokkal. A sok éves tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor zavaros és hiányos az ADR-rel kapcsolatos ismeretanyag ott, ahol csak ritkán, kis mennyiségben keletkezik hulladék.

Drónokkal a kikötőböl kiáramló hulladék ellen