Lakosság

A 2009-2013-as OHT nem jelent érdemi előrelépést az előző öt évhez képest. A megelőzés témáját továbbra is diszkréten kerülik, a felállított prioritások nem felelnek meg az uniós és a józan ész követelményeinek, és még mindig nincsenek megbízható alapadatok a települési szilárd hulladékról. Kalas György munkája

Magyarországon az első adományboltot 2009. októberében a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány (KÖSSZA) hozta létre. Erről kérdeztük a bolt fő szervezőjét, Vízkelety Lászlót.

A Copenhagen Resource Institute munkatársának, Dr. Herczeg Mártonnak munkahelyi és dániai tapasztalatai alapján is van mit mondania a hulladékkérdésről. Gaborják Éva interjúja.

Tavaly jól szolgáltak bennünket, fogyasztókat a legnagyobb kereskedőláncok. Egymással versengve keresték kegyeinket, hogy miután a pohár – vagy inkább PET-palack, aludoboz –fenekére nézve befejeztük fogyasztásunkat, a hulladékunkról is gondoskodjanak. Az italcsomagolási hulladék visszavételével úgy tűnik a fogyasztó jár jól, hiszen pénzt kap a szemetéért, a kereskedő pedig szolgáltatásával újabb tanúbizonyságot tesz környezettudatosságáról. És tényleg. Van abban valami pozitívum, hogy akcióikkal ráirányították a figyelmünket a hulladékunkra, és arra, hogy annak is van értéke. A visszavétel pedig kétségtelenül segíti azt a közérdekű zöld törekvést, hogy minél kevesebb hulladék kössön ki a lerakókban és az égetőkben. Le a kalappal, hogy egy új, és értelmes piaci rést találtak. - Graczka Sylvia írása

A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lakossági véleménybegyűjtése alapján a veszprémi lakosság túlnyomó többsége nem elégedett a városi zöld területek mennyiségével, és akár ő maga is szívesen vállal feladatot Veszprém zöldebbé tétele érdekében. Ennek megfelelően az egyesület a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy a városzöldítésbe minél jobban bevonja a lakosságot.

Hatalmas előrelépés. Félsiker. Teljes csőd. Ezen a skálán mozogtak a koppenhágai klímatalálkozó eredményességének értékelései. Miközben viszont a politikusok zárt ajtók mögött próbáltak egyezkedni, mintha a híradások elfeledkeztek volna a tömegekről, akik kívül rekedve ugyan, de nagyon is hallatták hangjukat. Gaborják Éva írása.

Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál. Tóth Gergely írása.

Történt, hogy egy Dániából Nyíregyházára készülő házaspárt kellett egy kulturális tréning keretében „lélekben” felkészítenem a költözés következtében várható kultúrsokkra. Az már előzetesen kiderült, hogy a pár hölgytagjának legnagyobb félelme: vajon lesz-e hely bevásárolni a hétköznapokra? Gaborják Éva írása.

Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.