Lakosság

Németország a hulladékok újrahasznosítás terén vezető szerepet tölt be. Az új uniós csomagolási rendelet (PPWR) azonban jelentősen növeli a vállalatokra és a fogyasztókra vonatkozó követelményeket. 2030-ra az összes műanyag csomagolás legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Ezen ambiciózus körforgásos gazdasági célok eléréséhez technológiai innovációkra, valamint egyszerű, megbízható, mindennapi használatra szánt információkra van szükség.

Az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló előírásai (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) alapjaiban és több lépésben formálják át az uniós vállalatok eddigi gyakorlatát. A szabályozás célja a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és újrahasznosítás arányának növelése, azaz a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés ösztönzése.

Az italok körforgó palackozása és értékesítése különösen fontos környezetvédelmi szempontból, mert az üvegpalackokat  akár 30-40-szer újratöltik, vagyis újrahasználnak, szemben az egyutas  palackokkal, amelyeket csak egyszer használnak fel és csak újrahasznosítanak. Az Európai Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban bonyolítsák, és ezt az arányt évről évre növelni kívánják.

Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.

Szeptember elején meghökkentő kampányt indított a MOHU, hogy megmutassa, a szelektív hulladék közel 75 százaléka a vegyes kukában landol: PFËMÜ néven egy webshopnak tűnő platformot hozott létre, ahol valós termékek helyett abszurd, szürreális tárgyakkal találkozhattak az érdeklődők. A rendhagyó kezdeményezés alapja a MOHU több mint ezer ember bevonásával készült kutatása, mely rávilágít a Z és millenial generáció szelektív hulladékgyűjtési szokásaira.

A 2025-ben bevezetett visszaváltási rendszer Ausztria egyik legnagyobb körforgásos gazdasági projektje. Tíz hónappal a bevezetése után átlépték az egymilliárd visszaváltott doboz és palackszámot. A fogyasztók mintegy 75 százaléka támogatja az új betéti rendszert.

Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.

Vegyesek az eredmények, Európában meglehetősen egyenetlen az előrehaladás a biohulladék gyűjtése terén, írja a Waste Management World. 

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mikroműanyagok mindenütt ott vannak, a vízben, a levegőben, a húsban, tengeri állatokban. Az élelmiszerek közül eddig leginkább a feldolgozott élelmiszeripari termékekre és azok csomagolására gyanakodtak, illetve minden csomagolt nyersanyagra. Műanyagban vásároljuk a boltban a húst, a rizst, a sót, a tésztát, a sajtot, műanyagban érkezik a kiszállított étel, vagy ha mégsem, műanyag eszközökkel érintkezik előkészítés, szállítás közben. Ezek ellen nehezebb bármit tenni, ha nincs saját rizsföldünk és kertben rohangáló tyúkjaink.

A palackvisszaváltási koncesszió indulása óta eltelt közel másfél év, de ahogy arra számítani lehetett, a rendszer a tagadhatatlan környezetvédelmi haszna mellett egy fontos dologra nem lett képes: nem kezdte arra ösztönözni a gyártókat és a vásárlókat, hogy a lehető leginkább környezetkímélő megoldást, az újratölthető üvegeket részesítsék előnyben. Az ennek hátterében álló gyártói megfontolásokról februárban már részletesebben írtunk, most a lánc másik végéről közelítve a vásárló szemszögéből mutatjuk be, hogy az ilyen üvegek körforgásban tartása miért rendkívül nehézkes.