A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.
Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.
Az elektronikai hulladék ritkaföldfémek kincsesbányája, de ezeknek az egyre keresettebb anyagoknak a kiválasztása és visszanyerése nem könnyű feladat. Egy kutatócsoport olyan módszert fejlesztett ki, amellyel egyszerűbben, kevesebb energiával és a jelenlegi módszereknél jóval kevesebb szennyezéssel lehet elkülöníteni a ritkaföldfémeket a hulladékból, ebben az esetben mágnesekből – adja hírül az Ars Technica. Az eljárásról szóló cikket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé.
Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.
A hulladék-keretirányelv célzott felülvizsgálata október 16-án hatályba lépett, közös szabályokat vezetett be a textilekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), és kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat határoz meg a tagállamok számára.
2023-ban személyenként mintegy 130 kilogramm élelmiszert pazaroltak el az EU-ban. Az EU összesen 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, amely magában foglalja az ehető és nem ehető részeket is, ami 2022-höz (57,8 millió tonna) képest enyhe, 0,7%-os növekedést jelez.
Miért dobsz ki valamit, amit meg is lehetne javítani? Nem is gondolnád, de többek között azért, mert a gyártók erre szoktattak rá. Pedig új életet lehelni a tárgyainkba nemcsak anyagilag éri meg, hanem a fenntarthatóság kulcsa is lehet. De hogyan segíthet a szemléletváltásban az EU, a közösség – vagy akár egy YouTube-videó?
Évente 90 ezerrel több mikroműanyag-szemcsét nyelhetnek le azok, akik csapvíz helyett palackozott vizet isznak – állítja egy friss kutatás.
AReju 11 másik, a textilipari értékláncot képviselő vállalattal együtt nyilvánosságra hozta az Európai Körforgásos Textil Koalíció nyilatkozatát a teljes körforgásos textilipari gazdaságról, amelyben sürgeti az EU-t, hogy alakítsa át a fogyasztók által elhasznált textilhulladékokat a zöld munkahelyek, az innováció és a versenyképesség motorjává.
Egy kilónyi érett sajt átlagosan 1857 mikroműanyag-részecskét tartalmaz, míg a friss sajtban átlagosan 1280 részecske található – derült ki a Padovai Egyetem hiánypótló kutatásából.