Múlt héten zajlott Budapesten az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, ahova a világ számos részéről érkeznek a résztvevők, hogy arról beszéljenek, milyen lenne egy nem a növekedés fogalma köré felépített világban élni.
Egy Földünk van, de jelenlegi életmódunk mellett ez nem elég. Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Ráadásul a Föld éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!
A műanyagszemét mennyiségének csökkentése ugyancsak kívánatos volna. Egyes számítások szerint 2050-re sikeresen eléri az emberiség, hogy több hulladék úszik majd a vizekben, mint amennyi hal, márpedig az apró plasztikdarabkák elég hatékonyan csökkentik a halak mennyiségét is. A hulladék nagy része csomagolóanyagokból származik, például a zsugorfóliázott élelmiszerek borításából.
A fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését.
Aki látott vagy olvasott már valamennyit a Trónok harcából, az tudja, mi az egész történet legnagyobb csavarja: az, hogy az a sok politika, intrika és öldöklés, ami megtölti azt a többnapnyi filmet és több ezer oldalt, és amiért mindenki odavan, teljesen értelmetlen pótcselekvés. Mindenki el tudja mondani nagy okosan pár sör után a barátainak, hogy abban a sorozatban mindenki idióta, mert halomra ölik egymást a trónért, miközben északról egy zombisereg fenyegeti az egész világot.
Munkába állt Budapest első hulladékgyűjtő hajója, a Tersus. A Dunán közlekedő hajókról, az állóhajókról, illetve a vízparti szórakozóhelyekről gyűjti be a szemetet.
A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).
Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.
Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.
Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.
Az extra karbonlábnyomú riói olimpia után Japán már most bejelentette, hogy a következő 2020-as tokiói olimpia a világ első környezetbarát olimpiája lesz.