Lakosság

Amikor egy elektronikai eszköz a végéhez ér és e-hulladékká válik, a fogyasztók számos lehetőség közül választhatnak: megtartják, újrahasznosítják, elajándékozzák, becserélik, eladják vagy egyszerűen kidobják. Ezek a mindennapi döntések azonban komoly környezetvédelmi és adatbiztonsági következményekkel járnak. A tudományos konszenzus szerint a készülékek újrahasználata környezetvédelmi szempontból kedvezőbb az újrahasznosításnál, míg a legrosszabb opció a hagyományos szemétbe való kidobás. De vajon mi motiválja a felhasználókat a végső döntés meghozatalában? Egy 4000 fős, amerikai fogyasztók körében végzett átfogó felmérés és regressziós elemzés pontos, mennyiségi adatokkal mutatja be, hogy a meglévő tudásunk, valamint a személyes attitűdünk miként formálja az elektronikai hulladékok (e-hulladék) sorsát.

Finn kutatók feltárták: hiába a milliárdos beruházások az újrahasznosításba, ha a szabályozás, a piac, a technológia és a fogyasztói magatartás nincs összehangolva, a rendszer semlegesíti a haladást. A Journal of Circular Economy friss tanulmánya nevet is adott a jelenségnek – ez a „recycling for nothing paradoxon”.

A Close the Glass Loop platform friss jelentése szerint az Európai Unióban soha nem látott magasságokba, 82,2%-ra emelkedett az üvegcsomagolások újrahasznosítási célú begyűjtési aránya 2024-ben. Az eredmények rávilágítanak a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek európai szintű hatékonyságára és az önkormányzatok, valamint az iparág szoros együttműködésének fontosságára.

A városok fásítása gyorsan alkalmazható, költséghatékony módszer a hőhullámok mérséklésére. A fák ugyanis árnyékolják az utcákat, csökkentik a burkolatok felmelegedését, javítják a levegő minőségét, és élhetőbbé teszik a sűrűn beépített városi környezetet. Egy friss kutatás ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a faültetés önmagában nem képes megküzdeni a hőséggel. Sőt, az Indiai Technológiai Intézet kutatói szerint a kizárólag zöldfelületek mennyiségi növelésére épülő várostervezés bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar lakosság újrahasznosítással kapcsolatos tudása, derült ki az IKSZ nem reprezentatív kutatásából. Tájékoztató kampányokat vár a magyar lakosság a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás területén.

Sokkal súlyosabb a szabad szemmel nem látható, káros műanyag szennyezés mértéke Franciaország sós és édesvizeiben, mint amire korában gondoltak a szakemberek – derült ki a Surfrider Foundation Europe vízmintáiból, amelyeket tavaly önkéntesekkel gyűjtöttek fürdőzésre és vízisportokra is alkalmas tengerpartokról, folyópartokról, tavakból. 

Évek óta húzódik az Olaszországból illegálisan behozott műanyag szemét ügye Tamásiban, amelyet még 2021-ben hordott oda egy vállalkozó, aki feldolgozásra kapott engedélyt, annak ellenére, hogy ennek feltételei nem voltak adottak. Az üggyel régóta foglalkozó Keresztes László Lóránt volt LMP-s politikus közölte: végre bíróság elé áll a gyanúsított.

2026. június 24-én hivatalosan is elérhetővé vált a digitális akkumulátor-útlevél új tesztkörnyezete. A BatteryPass-Ready projekt keretében elindított platform adatellenőrzéssel és 11 különböző tesztszcenárióval támogatja a gyártókat, szolgáltatókat és újrahasznosító vállalatokat abban, hogy felkészüljenek a 2027. februárjától az Európai Unióban kötelezővé váló szabályozásra.

Történelmi mérföldkőhöz érkezett a svájci elektronikai hulladékok (e-hulladék) kezelése 2025-ben. A SENS eRecycling és a Swico Recycling által feldolgozott e-hulladék mennyisége az ország történetében első alkalommal haladta meg a 140 000 tonnát.

Az Európai Bizottság elfogadta az egyszer használatos, elsősorban polietilén-tereftalátból (PET) készült italospalackok újrahasznosítására vonatkozó új szabályozását. A 2025. decemberi műanyagügyi csomag részét képező intézkedés első alkalommal határoz meg egységes módszertant a kémiailag újrahasznosított tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére.