Lakosság

Ki mit tud?

  • 2009. október 27.
  • szerk

Lakossági felmérés mintatelepüléseken

A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.

Egy szög miatt?!

  • 2009. október 20.
  • szerk

perneczky_laszlo_120- avagy mi a mai környezetvédelmi kommunikáció legfőbb hibája?! Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat, de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…

Tippek kukadiétázóknak - Eredményhirdetés!

  • 2009. október 07.
  • szerk

Augusztus 31-én lezárult a HuMuSz KukaDiéta versenye, amelyet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozott. Összesen 101 érvényes kérdőív érkezett. Célunk az volt, hogy a meglevő készletünkhöz (ld. www.nullahulladek.hu) további otthoni praktikákat, ötleteket gyűjtsünk, illetve hogy kapcsolatba kerüljünk olyan emberekkel, akik ezeket a mindennapjaik során alkalmazzák is. A pályázat sikerrel zárult, számos ötlet, fotó és egy rövid videófilm is érkezett. Köszönjük mindenkinek, aki beküldte saját kukadiéta programját! Ez az a fogyasztás, amire igazán szükségünk van! :)

Megszületett a Nulla Hulladék Fotópályázat eredménye!

  • 2009. október 02.
  • graczek

Szép számban érkeztek nyáron a pályaművek a májusban hirdetett fotópályázatunkra - a téma a hulladékcsökkentés volt. A HuMuSz Nulla Hulladék Programja alapján 10 lépésben csökkenthetjük a hulladék mennyiségét a mindennapjaink során. Egy pályaművet akkor tekintettünk teljesnek, ha abban a pályázó az összes lépést feldolgozta.

Fel! Támadunk!

  • 2009. szeptember 28.
  • szerk

A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.

A salétromsav incidens

  • 2009. augusztus 05.
  • szerk

„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.” Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.

Települési hulladék előrejelzés: 36 modell és 455 változó – mit mutat a Pannon Egyetem áttekintése?

  • 2026. november 16.
  • kovacseszter

Mennyi hulladék keletkezik jövőre egy városban, és ebből mennyi jut a válogatóba, az égetőbe vagy a lerakóba? A települési hulladék előrejelzése nélkül sem egy gyűjtési körzet átszervezése, sem egy kezelőmű kapacitástervezése nem állhat biztos lábakon. A Pannon Egyetem Sustainability Solutions Research Lab kutatói – Fejes Róbert, Kurdi Róbert és Sebestyén Viktor – a Resources, Conservation & Recycling Advances folyóiratban megjelent áttekintésükben 78 tudományos tanulmányt dolgoztak fel, és ezekből olyan döntéstámogató keretet építettek, amely az elemzési céltól és a rendelkezésre álló adatoktól függően javasol modellszerkezetet.

Az erőforrás-felhasználás újragondolása: évi 1,5 milliárd tonnával csökkentheti a kibocsátást a hulladékcsökkentés

  • 2026. november 16.
  • kovacseszter

A világ évente mintegy 2,6 milliárd tonna települési hulladékot termel – ez tíz méter vastagon borítaná be New York városát. Az erőforrás-felhasználás újragondolása ezért nemcsak hulladékgazdálkodási, hanem energia- és klímapolitikai kérdés is: erre jut a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új különjelentése, amelyet az ügynökség a COP31 török elnökségének felkérésére készített, és 2026 novemberében, az antalyai klímacsúcson mutatott be. A dokumentum három területen – a megelőzésben és anyaghatékonyságban, a gyűjtés–válogatás–újrahasznosítás láncában, valamint a maradék hulladék fenntartható energetikai hasznosításában – összesen évi több mint 1,5 gigatonna szén-dioxid-egyenértéknyi megtakarítást lát 2035-re. Összeszedtük, miből áll össze ez a szám, mit javasol az IEA a kormányoknak, és mit érdemes mindebből Magyarországról nézve megjegyezni.

Többutas csomagolások visszaváltása: miért nem kell az automatának az 50 forintnál drágább üveg?

  • 2026. november 16.
  • kovacseszter

Aki próbált már 50 forintnál drágább, akár 180 vagy 400 forintos betétdíjú üveget bedobni egy REpont automatába, jó eséllyel ismeri az érzést: a gép a PET-palackot és az aludobozt gond nélkül elnyeli, a legértékesebb üveget viszont visszatolja. A többutas csomagolások visszaváltása körüli bizonytalanságnak most a Komárom-Esztergom megyei hírportál, a Kemma járt utána: a lap megkérdezte a MOHU-t, miért nem veszi be a legtöbb automata az 50 forintnál drágább üvegeket. A válasz lényege, hogy nem a gép hibás, hanem két külön rendszer fut egymás mellett – és a kettő közül csak az egyik a MOHU-é.

Házhoz menő szelektív gyűjtés: több szemetet termel a kényelem? Részletes elemzés a Corvinus–ELTE tanulmányról

  • 2026. november 16.
  • kovacseszter

A házhoz menő szelektív gyűjtés évek óta a hazai hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb eszköze: a kapu elé kitett kék és sárga kuka elvileg egyszerűbbé teszi a szelektálást, így több papír és műanyag juthat újrahasznosításra. Maró Zalán Márk (Corvinus) és Ráti József (ELTE, Ludovika) friss tanulmánya azonban kényelmetlen kérdést tesz fel: mi van, ha a kényelem nemcsak a szelektálást könnyíti meg, hanem a fogyasztást és a kidobást is?

A kutatás az Environmental Challenges folyóirat 24. kötetében jelent meg (online 2026. június 9.), és 93 magyar település 2012–2023 közötti, KSH-alapú hulladékadatait elemzi. Az alábbiakban végigvesszük, mit mértek pontosan, mit jelentenek a számok, hol érdemes óvatosan fogalmazni – és mit üzen mindez a hazai rendszernek.

 

Oldalak