Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővülésre a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme az Energiaügyi Minisztériumtól. Riasztó, hogy az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak.
A globális energiaátmenet egyik legérdekesebb paradoxona rajzolódik ki a szemünk előtt: miközben az elektromos járművek akkumulátorainak ára történelmi mélypontra süllyedt, a bennük lévő anyagok értéke drasztikusan emelkedett. A Circular Energy Storage legfrissebb elemzése rávilágít, hogy ez a kettősség alapjaiban alakítja át a „második élet” (second life) koncepcióját és az újrahasznosítási szektort. A cikk részletezi, hogyan vált az akkumulátor-hulladék stratégiai eszközzé, és miért érheti meg jobban egy használt akkumulátort szétszerelni, mintsem energiatárolóként tovább üzemeltetni.
A 2026-os év az intelligens hulladékkezelés „aranykora”: a mesterséges intelligencia által vezérelt logisztikai rendszerek globális piaca elképesztő ütemben bővül. A legfrissebb iparági jelentés szerint a technológia alkalmazása már nem opció, hanem a túlélés záloga a közműszolgáltatók számára. Az AI-alapú dinamikus útvonaltervezés ugyanis akár 30-40%-kal is csökkentheti a gyűjtőjárművek futásteljesítményét, ami közvetlen választ ad a klímavédelmi célkitűzésekre és a munkaerőhiány okozta kihívásokra. A cikk részletezi a szektor növekedési számait, a legfontosabb technológiai trendeket és a városi hulladékgazdálkodás jövőbeli lehetőségeit.
A fővárosi önkormányzat 1,2 millió dollárt (mintegy 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán egy olyan üzem létesítésére, amelyben esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket tudnak feldolgozni, amelyeket aztán a fővárosi közétkeztetésben használnak fel.
Az Európai Unió új végrehajtási rendeletet készít elő, amely egységesíti a hulladékválogatás során elveszett anyagok tömegének kiszámítását és ellenőrzését. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamok ne a válogatóüzemekbe belépő, hanem a ténylegesen újrahasznosításra kerülő anyagok alapján jelentsék adataikat, véget vetve annak a gyakorlatnak, ahol a technológiai veszteségek és a szennyeződések is „újrahasznosítottként” szerepelnek a statisztikákban.
Európa körforgásos anyaghasználati aránya jelenleg 12% körül stagnál, miközben az uniós célkitűzés ennek megduplázása, 24%-ra emelése 2030-ig. A Zero Waste Europe (ZWE) 2026. február 17-én közzétett javaslata szerint a jelenlegi lineáris gazdasági modellek védelme helyett a gyártóknak kellene viselniük az átállás költségeit. A szervezet a „szennyező fizet” elv alapján a gyártói felelősségi díjak reformját és egy speciális Körforgásos Átállási Alap létrehozását indítványozza.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra.
Az e-cigaretták helytelen ártalmatlanítása és a hulladék újrahasznosítása olyan probléma, amely több millió fontba kerül a hulladékiparnak, és megélhetést és emberéleteket veszélyeztet, számol be friss cikkében a helyzetről a BBC. Az angliai Aldridgeben egy újrahasznosító létesítménynél például havonta több ezer kidobott e-cigi akksit gyűjtenek össze. A telep munkatársai szerint nem ritka, hgy a helytelenül szétszedett akkumulátorok a kommunális szemétben meggyulladnak, vagy felrobbannak.
A 21. század egyik legvitatottabb globális jelensége a „hulladékgyarmatosítás”, amely során a magas jövedelmű országok a környezetvédelmi és egészségügyi költségeiket az alacsonyabb jövedelmű régiókra hárítják át. A Fides hírügynökség jelentése rávilágít, hogy évente több milliárd tonna szemét áramlik a fejlett északról a globális dél irányába, súlyos ökológiai és emberjogi válságot idézve elő Ázsia és Afrika országaiban. A „dobd el” kultúra nemcsak környezeti, hanem mélyen etikai kérdéseket is felvet a globális igazságosság jegyében.
A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.