Lakosság

A brit hulladékgazdálkodási rendszer rendszeresen leírja azokat a javítható elektronikai eszközöket, amelyek még évekig működhetnének. Ezt állítja a University of Surrey 2026. szeptember 30-án bemutatott kutatása, amely a Business Strategy and the Environment című tudományos folyóiratban jelent meg. A szerzők, Sheeba Pathak (Surrey Business School) és Hajar Fatorachian (Leeds Beckett University) egy önkormányzati hulladékudvart és egy önkéntes javítókávézót, angolul Repair Cafét hasonlítottak össze, majd operációkutatási modellekkel számolták ki, hogyan lehetne a két világot egyetlen rendszerbe kötni.

A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.

Az Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.

Egy műanyag palack sorsáról nem a kukánál születik döntés, hanem jóval korábban, a tervezőasztalon. Az átgondolt csomagolástervezés dönti el, hogy egy flakonból újra alapanyag lesz, vagy a lerakón, egy folyóparton, rosszabb esetben egy nyílt téri tűzben végzi. 

A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.

A polisztirol ott van a tévédobozában, a szobaidíszlécben, a homlokzati hőszigetelésben és a laboratóriumok Petri-csészéibenis. 

A hulladékok megfelelő válogatásáról és hasznosításáról számos téves elképzelés él a köztudatban. 

Október 14. a Nemzetközi E-hulladék Nap (International E-Waste Day), és a WEEE Forum idén egy olyan jelenséget állított a középpontba, amelyet mindannyian ismerünk a saját fiókunkból: a fast tech jelenségét. 

Az akkumulátortüzek a hulladékkezelésben ma már nem alkalmi balesetek, hanem a működés napi kockázatát jelentik. Ezt most egy 104 oldalas német tanulmány számokkal is alátámasztja.