Lakosság

Az Egyesült Királyság kormánya és a hulladékgazdálkodási szektor történelmi jelentőségű határidőhöz közeledik. 2026. március 31-től a „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű törvényi reform értelmében kötelezővé válik a fogkrémes tubusok házhoz menő szelektív gyűjtése. Ez a lépés véget vet az évtizedek óta tartó „recycling-rémálomnak”, amelyet a korábbi, vegyes összetételű tubusok okoztak, és lehetővé teszi, hogy évente több százmillió darab műanyag csomagolás kerüljön vissza a körforgásba a szeméttelepek helyett.

2026 a „felkészüléstől a cselekvésig” tartó átmenet éve a globális hulladékgazdálkodásban. A TOMRA legfrissebb elemzése szerint idén hat olyan technológiai és szabályozási trend éri el a kritikus tömeget, amely alapjaiban alakítja át az ipari értékláncokat. A mesterséges intelligencia által vezérelt válogatástól a Digitális Termékútlevélen át a rendszerszintű újrahasználatig a piaci szereplőknek olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek többé nem teszik lehetővé a lineáris „gyárts-használd-dobd el” modell fenntartását.

Az e-hulladék problémája messze túlmutat a hulladékgazdálkodás kérdéskörén – ez a tudatos erőforrás-gazdálkodás és a körforgásos gazdaság próbaköve. Minden egyes telefon, laptop vagy háztartási gép kidobásakor ritka földfémek, energia és jelentős emberi erőforrás-ráfordítással létrejött érték vész el – jelentette ki Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 2025 évi Európai Hulladékcsökkentési Hét zárórendezvényén.

A 2025-ös esztendő sorsfordítónak bizonyult a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben. A Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup (TOC) frissen közzétett adatai szerint a szervezet az elmúlt évben több mint 25 millió kilogramm hulladékot távolított el a világ óceánjaiból és folyóiból. Ez a mennyiség nagyobb, mint a projekt indulása óta elért összes korábbi eredmény együttvéve, ami igazolja a technológia skálázhatóságát és a 2040-ig kitűzött ambiciózus célok realitását.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a városi levegőben „óriási” mennyiségű mikroműanyag lebeg, jóval meghaladva a korábbi becsléseket. A mikroműanyagok beszivárognak a zöldterületekbe, amelyeket gyakran menedéknek tartanak a szennyezett városokban, miközben a szakértők „potenciális egészségügyi kockázatokra” figyelmeztetnek.

A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.

Minek szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha úgyis összeöntik? – teszik fel a kérdést sokan még manapság is, amikor kifejezik értetlenségüket a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán. Pedig ez tévhit, a szelektíven összegyűjtött hulladék további sorsa pedig nem titok.

A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.

Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.

Burundi legnagyobb városa és gazdasági központja, Bujumbura kritikus hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd. A szilárd hulladék, különösen a műanyag palackok és zacskók ellenőrizetlen felhalmozódása a városi vízcsatornákon keresztül közvetlenül a Tanganyika-tóba jut. Ez a folyamat nemcsak az ökoszisztémát rombolja, hanem veszélyezteti a lakosság ivóvízbázisát és a helyi halászatot is.