Lakosság

Egy százalék, ami mindent eldönt

  • 2026. augusztus 13.
  • PKata

A manchesteri egyetem kutatói 41 különböző összetételű HDPE:PP keverékben mérték végig, mi történik a polimerekkel az újrafeldolgozás során a poliolefin keresztszennyeződést vizsgálva. A legfontosabb eredményükellentmond a szakma bevettintuíciójának: nem a nagy arányúkeveredés, hanem az alacsony szintű szennyezés a legveszélyesebb – és a polipropilén-alapú frakciókban már 1% polietilén is megváltoztatja a degradáció kémiai mechanizmusát.

Minden palacknak külön életrajza lesz

  • 2026. augusztus 13.
  • PKata

Az újratölthető üvegpalack évtizedek óta a többutas csomagolás etalonja – csak azt nem tudta róla senki, hogy pontosan hányszor fordult meg, és miért esett ki a rendszerből. A Coca-Cola Europacific Partners Deutschland, a Vetropack és a Myneral Labs közös fejlesztése erre ad választ: minden palack egyedi, gravírozott kódot kap, és mesterséges intelligenciával működő kamerák olvassák le a gyártósoron. A megoldás 2026. július 30-án elnyerte a Deutscher Verpackungspreis „Digitalizáció” kategóriájának díját.Mit díjazott a szakmai zsűri?

 

Csomagolási adó

  • 2026. augusztus 13.
  • PKata

Egy friss, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) és több szakmai szervezet által megrendelt kutatás rávilágít arra, hogy a németországi önkormányzati csomagolási adók komoly terheket rónak a vállalatokra, a településekre és a fogyasztókra, miközben ökológiai hasznuk elenyésző. A tanulmány adatai alapján a bürokrácia növekedése jelentős, az elvárt hulladékcsökkentési hatás azonban elmarad.

Törökország, Európa műanyaghulladék-végállomása

  • 2026. augusztus 13.
  • PKata


Törökország saját műanyaghulladék-termelése az elmúlt években csökkent, az importja viszont 2005 óta 31,6-szeresére nőtt. A Sıfır Atık Vakfı friss, nemzetközi adatokra és hazai indikátorokra épülő jelentése egyszerre mutatja be a globális műanyagválság szerkezetét és azt a ritkán elemzett aszimmetriát, amelyben egy felső-közepes jövedelmű ország vált az Európai Unió legfontosabb hulladékexport-célpontjává. Az anyag legérdekesebb része azonban nem a nagy szám, hanem egy statisztikai ellentmondás, amely a teljes újrafeldolgozási teljesítmény értelmezését kérdőjelezi meg.

Így mérgezik az autógumik vizeinket és a tengeri élővilágot

  • 2026. augusztus 06.
  • Jakab János

Amikor autóba ülünk, ritkán gondolunk arra, hogy közlekedésünkkel – minden egyes fékezéssel és kanyarodással – láthatatlan, mérgező mikroműanyagok tömegét juttatjuk a természetbe, amely a vízi élővilágra és a teljes táplálékláncra is hatással van. Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy az utakon kopó gumiabroncsok az esővízzel kimosódva észrevétlenül károsítják a tengeri élővilágot, gátolják a kulcsfontosságú tengeri fajok egészséges növekedését, és alapjaiban változtatják meg természetes viselkedésüket.

Méreg a tányérunkon? Az élővilágra és az egészségre is károsak lehetnek a rovarirtó szerek

  • 2026. augusztus 06.
  • Jakab János

Az elmúlt években a rovarok pusztulása egyre nagyobb figyelmet kapott, különös tekintettel a méhekre – hiszen szorgos munkájuktól is függ az élelmezésünk. Azonban nemcsak a méhek, hanem más rovarfélék eltűnése is látványos méreteket öltött.

Szárazföldtől a nyílt óceánig – harc a vizeinket elárasztó műanyagszennyezés ellen

  • 2026. augusztus 06.
  • Jakab János

Amikor belekortyolunk a csapvízbe, vagy friss tengeri halat rendelünk, ritkán jut eszünkbe, hogy az étellel és itallal együtt apró, láthatatlan hulladékokat is elfogyaszthatunk. A tudósok ma már a Mount Everest csúcsától a Mariana-árok fenekéig mindenhol kimutatták a szintetikus részecskéket. Keringenek a levegőben, a városi ivóvízhálózatokban, sőt, a mikroműanyagok már az emberi vérben, a tüdőben és az emésztőrendszerben is felfedezhetők. 

A kertünkben oldódhat meg a vízválság?

  • 2026. augusztus 05.
  • Jakab János

Mit gondolnak az emberek az esővíz hasznosításáról, és hogyan próbálják megtartani a tetőre hulló csapadékot? Egy vízgépészeti cég közösségi médiás felmérése szerint meglepően sokan gondolkodnak tudatosan, miközben a bizonytalanságok és a tévhitek is erősen jelen vannak. De miért lehet az esővíz hasznosítása és a szikkasztás a nagy vízügyi fejlesztések mellett a vízhiány kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze? Hány liter víz érkezik a tetőnkre egy év alatt? Mennyi vezetékes ivóvizet válthat ki egy jól megtervezett rendszer, és miért kell szakítanunk azzal a berögzült gondolattal, hogy a csapadéktól minél gyorsabban meg kell szabadulni? Vélemények, számok, szakmai szempontok egy németországi példa a vízmegtartásról, amely nem csak a víztározóknál, hanem a saját kertünkben is megvalósulhat.

Eltűnőben Európa folyói, recsegni kezdett a rájuk épült gazdaság

  • 2026. augusztus 05.
  • Jakab János

Homokpadok jelentek meg a Loire közepén, történelmi mélységbe süllyedt a Rajna, Varsónál alig maradt víz a Visztulában, a Pó torkolatánál pedig már a tenger nyomul visszafelé a folyó medrében. A jelenlegi vízhiány egyszerre nehezíti a hajózást, az energiatermelést és a mezőgazdaságot, miközben egyre több országban válik kérdésessé, hogy a folyók képesek-e még ellátni mindazokat a feladatokat, amelyekre az elmúlt évtizedekben egész gazdasági rendszereket építettek.

Oldalak