A Humusz Szövetség szerint az új visszaváltási rendszer mellékhatásaként félő, hogy az újratölthető italcsomagolások eltűnnek a boltokból, pedig a szervezet szerint csak az újratöltés jelent igazi hulladékcsökkentést. Megkérdeztük a láncokat és a MOHU-t is.
Az európai zöld megállapodás értelmében 2025-re a műanyag csomagolóanyagok 65 %-át újra kell hasznosítani, ennek megfelelően bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben. Az újrahasznosított csomagolóanyagokból azonban eddig nem vizsgált vegyületek is az élelmiszerekbe oldódhatnak.Hiába születtek előremutató lépések annak érdekében, hogy az egyszer használatos műanyagedényeket újrahasznosított anyagokból állítsák elő, ez a törekvés sajnos újabb egészségügyi veszélyeket rejt magában.
Környezetvédelmi gyerekrajz-pályázat
A FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP alkalmából és a környezeti nevelés és a környezetvédelmi felelősségvállalás jegyében környezetvédelmi rajzpályázatot hirdet alsó tagozatos általános iskolások részére a Green Support Kft. A pályázat témája:
„Otthonról a Földünk környezetéért!”
Egy friss kutatásban több mint 3600, az élelmiszerek csomagolása vagy előkészítése során használt vegyi anyagot mutattak ki az emberi szervezetben – ezek közül nagyjából százat tartanak olyannak, ami „nagy aggodalomra ad okot” az emberi egészségre nézve.
Mióta aktívan zajlik a palackok visszaváltása, gyakran érkezik kérdésként, hogy mi a teendő, ha a elromlik az automata. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületénél a vonatkozó jogszabály alapján leszögezték: az érintett üzletnek a gép meghibásodása esetén is kötelessége átvenni a palackokat.
További termékkategóriákkal bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának lejárati útmutatója. A hiánypótló gyűjtemény a lakosság, a kereskedelmi szektor és a karitatív szervezetek számára ad hasznos iránymutatást a minőségmegőrzési idejű termékek lejárat utáni fogyaszthatóságáról. A frissített dokumentum többek között a tojással, a margarinnal, a kolbásszal és a kávéitallal egészült ki/gazdagodott.
A műanyagok által okozott környezeti probléma közismert: természetes úton nem bomlanak le, ehelyett felhalmozódnak és mikroműanyag részecskékké szétesve mérgezik az élővilágot és az embert. Ezt szelektív hulladékgyűjtéssel és újrafeldolgozással igyekeztünk kezelni, de az eredményesség ezen a téren nem igazán meggyőző.
1997-ben a Scilly-szigetektől nem messze egy óriási hullám talált oldalba eés egyik irányba, 60, majd a másikba 40 fokkal megdöntötte a Tokio Express nevű konténerhajót, a fedélzetről lesodorva mind a 62 konténert, amiket a hajó a tervek szerint Rotterdamból New Yorkba szállított volna.
A vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladóterekből és még az üzletek előteréből is. Az eddig jellemző belső elhelyezés a forgalmasabb üzletekben láthatóan sok esetben nem vált be.
Egyre több szó esik manapság a környezeti felelősségünkről – látjuk, halljuk, a bőrünkön érezzük a túltermeléssel, pazarló fogyasztással, mértéktelen károsanyag-kibocsátással járó problémákat, amikre apró és lassan megjelenő részmegoldások születnek. Például, idén július 1-től a rövid életű csomagolóanyagokat – PET-palack, aludoboz, tetrapack visszaváltják, a hulladékainkat átválogatják, bizonyos részét újrahasznosítják, egyre több körülöttünk az elektromos és hibrid meghajtású autó. Na de jó-e ez az irány, hogy a fogyasztói szokásaink ugyanazok maradnak, csak kicsit ’zöldítjük’ azokat? A nyersanyag-készleteink fogynak, az okos-megoldásokhoz szükséges nemesfémekért egyre jobban meg kell dolgozni, az autók töltését szolgáló napelemparkok hatalmas területeket foglalnak el. Az ökolábnyom-számítás alapján idén már augusztus 1-jén feléltük az erre az évre szóló nyersanyagkészleteinket. Kutatók azt jelzik előre, hogy ha az emberiség egyre növekvő tömege ugyanilyen intenzitásban használja az erőforrásokat, akkor egyre drasztikusabb élelmiszer- és vízhiánnyal kell szembenéznünk.