Lakosság

Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.

Málta hulladékgazdálkodási politikája 2026 elején heves politikai és társadalmi viták kereszttüzébe került. A nemzeti ellenzék (Nacionalista Párt – PN) szerint a kormány által bevezetett „egyenzubbony-modell” (one-size-fits-all) megbukott, amit a legutóbbi heves téli vihar, a „Harry-vihar” utáni kaotikus állapotok is bizonyítanak. 

Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.

A globális élelmiszer-feldolgozó és csomagoló megoldások vezető szereplője, a Tetra Pak bejelentette, hogy megkezdi egyik legjelentősebb technológiai átállását a franciaországi Châteaubriant üzemében.

Szaúd-Arábiában 2035-ig összesen 120 milliárd szaúdi riált (megközelítőleg 32 milliárd dollárt) kívánnak a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szektorba fektetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Központ (MWAN) által vázolt stratégia célja, hogy a királyság elszakadjon a hagyományos lerakó-központú modelltől, és egy modern, körforgásos gazdaságot építsen fel. A projekt nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a GDP növelését és több tízezer új munkahely teremtését is előirányozza.

Szöul városvezetése bejelentette története egyik legambiciózusabb és legszemélyesebb környezetvédelmi akciótervét: a „Háztartási Hulladékdiéta” (Household Waste Diet) programot. A cél, hogy 2027-ig minden egyes szöuli lakos évente legalább egy szabványos, 10 literes szemeteszsáknak megfelelő mennyiséggel csökkentse az általános hulladékkibocsátását. A dél-koreai metropolisz nem csupán technológiai újításokkal, hanem a lakosság közvetlen bevonásával, mesterséges intelligencia alapú válogatással és a műanyaghasználat 10 százalékos visszaszorításával küzd a fenntartható jövőért.

Románia a betétdíjas rendszer első két éve alatt sokakat ámulatba ejtő növekedést ért el az italcsomagolások visszaváltásában és újrahasznosításában, annyira, hogy a sikerről beszámolt a Guardian, és kerekasztalt szerveztek róla az Európai Parlamentben. 

Az Electrão nagyháztartási gépeket célzó, „porta-a-porta” (házhoz menő) gyűjtési szolgáltatása 2025-ben ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, méghozzá kiemelkedő eredménnyel. A hivatalos közlemény szerint a tavalyi évben a rendszer 34 százalékos növekedést produkált az előző esztendőhöz képest, összesen több mint 613 tonna elektromos berendezést vonva ki a forgalomból. A program ötéves története során eddig összesen 1365 tonna hulladékot sikerült így biztonságosan visszajuttatni a körforgásba.

Az Egyesült Királyság kormánya és a hulladékgazdálkodási szektor történelmi jelentőségű határidőhöz közeledik. 2026. március 31-től a „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű törvényi reform értelmében kötelezővé válik a fogkrémes tubusok házhoz menő szelektív gyűjtése. Ez a lépés véget vet az évtizedek óta tartó „recycling-rémálomnak”, amelyet a korábbi, vegyes összetételű tubusok okoztak, és lehetővé teszi, hogy évente több százmillió darab műanyag csomagolás kerüljön vissza a körforgásba a szeméttelepek helyett.

2026 a „felkészüléstől a cselekvésig” tartó átmenet éve a globális hulladékgazdálkodásban. A TOMRA legfrissebb elemzése szerint idén hat olyan technológiai és szabályozási trend éri el a kritikus tömeget, amely alapjaiban alakítja át az ipari értékláncokat. A mesterséges intelligencia által vezérelt válogatástól a Digitális Termékútlevélen át a rendszerszintű újrahasználatig a piaci szereplőknek olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek többé nem teszik lehetővé a lineáris „gyárts-használd-dobd el” modell fenntartását.