Újra szexi lesz a vidéki élet - interjú

Pár éve a Szimpla egyik alapítójaként ismert Bertényi Gábor elköltözött Nagymarosra, kimenekülve a városi pörgésből, és ott találkozott az akkor földrajztanár Szalai Mihállyal. Együtt elindították a nagymarosi termelői piacot. Ez mára az egyik leghíresebb termelői piaccá nőtte ki magát, és a modelljét azóta sokan átvették. Legújabb vállalkozásuk, a Házikó azonban a kistermelők és hobbikertészek helyett az alig létező kisüzemi családi vállalkozásokat szeretné fellendíteni, olyan formában, hogy az ő termékeiket alapul véve, az utolsó gabonáig visszakövethető ételeket állítanak elő az üzemükben. Miért nincsenek ott minden metrókijáratnál? Miért kerülik a bio és kézműves szavakat? Interjú.
Maxime Goldbaum cikke egy olyan francia család életét mutatja be, amely elhatározta, hogy megpróbál a "zéro déchet", vagyis a nulla hulladék elve alapján élni. Bénédicte (32) és férje, Jérémie Pichon (39), immár két éve igyekeznek jó példát mutatni két gyermeküknek, no meg az egész világnak. Mindennapjaik részévé vált többek között a pazarlásmentes fogyasztás, a háztartási eszközök élettartamának meghosszabítása, valamint lehetőség szerint minél több termék otthoni előállítása. Ugyanakkor tartózkodnak a zajos kampányolástól. Abban hisznek, hogy a tettek beszélnek, és szerintük "egyes kioktató és bűntudatot keltő zöld aktivisták csak kontraproduktív hatást érnek el".
Az Európai Bizottság felkérésére idén is részt vesz Magyarország az európai hulladékos felmérésben. A közvélemény-kutatás azt hivatott feltérképezni, mennyire és hogyan érzékelik a lakosok a hulladékokkal kapcsolatos problémákat, mennyire ismerik és használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket a hulladékok keletkezésének megelőzése, a tárgyak újrahasználata és a hulladékká vált anyagok újrahasznosítása érdekében.
Napjainkban nagyjából egy milliárdra tehető azoknak az emberek a száma, akik rendszeresen éheznek, miközben a világ fejlettebb országaiban rengeteg élelmiszert dobunk a szemétbe minden nap. Az Európai Unióban az összes ételpazarlás évente 100 millió tonnát tesz ki (élelmiszer és készétel együtt), melynek 45%-a lakossági élelmiszerpazarlás, ugyanakkor az is tény, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős részel sem jut a fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszerek 40%-a, míg világszinten egyharmada kerül egyenesen a kukába. Ezek az élelmiszerek lehetnek olyanok, amelyeknek még az üzletekben lejárt a szavatosságuk, miközben élvezeti értékükből nem veszítettek, tehát fogyaszthatók lennének, vagy olyanok, amelyek a kereskedelmi szabványoknak nem felelnek meg szinük vagy méretük alapján.