hír

Súlyos a láthatatlan műanyag szennyezés Franciaország természetes vizeiben

  • 2026. július 07.
  • Jakab János

Sokkal súlyosabb a szabad szemmel nem látható, káros műanyag szennyezés mértéke Franciaország sós és édesvizeiben, mint amire korában gondoltak a szakemberek – derült ki a Surfrider Foundation Europe vízmintáiból, amelyeket tavaly önkéntesekkel gyűjtöttek fürdőzésre és vízisportokra is alkalmas tengerpartokról, folyópartokról, tavakból. 

Bíróság elé áll a hulladékmaffia egyik gyanúsítottja, aki 7400 tonna olasz szemetet hordott Tamásiba

  • 2026. július 07.
  • Jakab János

Évek óta húzódik az Olaszországból illegálisan behozott műanyag szemét ügye Tamásiban, amelyet még 2021-ben hordott oda egy vállalkozó, aki feldolgozásra kapott engedélyt, annak ellenére, hogy ennek feltételei nem voltak adottak. Az üggyel régóta foglalkozó Keresztes László Lóránt volt LMP-s politikus közölte: végre bíróság elé áll a gyanúsított.

Elindult a digitális akkumulátor-útlevél tesztkörnyezete: Fókuszban a 2027-es EU-s bevezetés

  • 2026. július 06.
  • Jakab János

2026. június 24-én hivatalosan is elérhetővé vált a digitális akkumulátor-útlevél új tesztkörnyezete. A BatteryPass-Ready projekt keretében elindított platform adatellenőrzéssel és 11 különböző tesztszcenárióval támogatja a gyártókat, szolgáltatókat és újrahasznosító vállalatokat abban, hogy felkészüljenek a 2027. februárjától az Európai Unióban kötelezővé váló szabályozásra.

Rekordot döntött a svájci elektronikai hulladékgyűjtés: Átfogó elemzés a 2025-ös eredményekről

  • 2026. július 06.
  • Jakab János

Történelmi mérföldkőhöz érkezett a svájci elektronikai hulladékok (e-hulladék) kezelése 2025-ben. A SENS eRecycling és a Swico Recycling által feldolgozott e-hulladék mennyisége az ország történetében első alkalommal haladta meg a 140 000 tonnát.

Új európai uniós szabályok a PET palackok újrahasznosítására: Fókuszban a kémiai eljárások és az átláthatóság

  • 2026. július 06.
  • Jakab János

Az Európai Bizottság elfogadta az egyszer használatos, elsősorban polietilén-tereftalátból (PET) készült italospalackok újrahasznosítására vonatkozó új szabályozását. A 2025. decemberi műanyagügyi csomag részét képező intézkedés első alkalommal határoz meg egységes módszertant a kémiailag újrahasznosított tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére.

Antarktiszi hulladékgazdálkodás: A fenntarthatóság modellje vagy technológiai zsákutca?

  • 2026. július 06.
  • Jakab János

A társadalmak hulladékkezelési gyakorlata az idők folyamán a felmerülő prioritásokra reagálva folyamatosan fejlődött, és ez alól a világ legextrémebb kontinense, az Antarktisz sem kivétel. Pamela da Costa, az Uruguayi Antarktiszi Intézet munkatársának kétrészes átfogó elemzése rávilágít arra, hogyan alakult át az antarktiszi hulladékgazdálkodás puszta logisztikai kényszerből a környezetvédelem és a nemzetközi szabályozás globális etalonjává.

Magyarország legjobb minőségű földjei kerültek beton alá

  • 2026. június 14.
  • Jakab János

Magyarország úgy bánik termőföldjeivel és természetes területeivel, mintha azok kimeríthetetlenek lennének. A rendszerváltás óta csaknem 1,4 millió hektárnyi területet betonoztunk le, építettünk be, gyakran a legjobb minőségű termőföldeket. A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb felhívása szerint a talaj nem megújuló erőforrás: amit ma lebetonozunk, azt akár évtizedekre elveszítjük, ezért mihamarabbi szemléletváltásra van szükség.

Parancsra megsemmisülő „élő műanyag”: Kettős enzimrendszerrel a globális környezetszennyezés ellen

  • 2026. május 17.
  • Jakab János

A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.

Nem a víz fogy el, hanem a természet „hűtőrendszere” gyengül

  • 2026. május 17.
  • Jakab János

A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.

Oldalak