hír

A hulladékcsökkentő, fogyasztásellenes életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alábbiakban egy olyan kanadai családról olvashatunk, akik az út elején járnak.

Európában évente fejenként 500 kilogrammnyi szemetet termelünk, és a megvásárolt ételek 25 százaléka landol a kukában. A legtöbb hulladék az élelmiszerek csomagolásából adódik. A biológiailag nem lebomló zacskók például több száz év alatt tűnnek el a természetből, a tengerekben található hulladéknak a 75 százaléka műanyag zacskó. Pedig némi odafigyeléssel és egy-két könnyen elsajátítható praktikával akár hulladékmentessé is tehetjük a háztartásunkat, valamint csomagolásmentessé a vásárlást.

Számos újdonsággal rukkol elő az idén Münchenben a környezetvédelem világvására. Május 14. és 18. között tartják a víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodás nemzetközi kiállítását, amely minden eddiginél nagyobb területen, új elrendezésben és újabb témákat felkarolva várja a látogatókat. Az idei IFAT-hoz kapcsolódva új projektbe is belevágtak a szervezők: az öt ország összesen ötezer lakosa kikérdezésén alapuló IFAT Környezetvédelmi Index megalkotásába.

Akkorára nőtt a csendes-óceáni szemétfolt, hogy nagyjából Spanyolországot, Franciaországot, Németországot és Lengyelországot is egyben beterítené.

Olyan picire őrlik a műanyagot a krillek, ami veszélybe sodorhatja az óceánok élővilágát. Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket.

Vizsgálatot kezdeményezett az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO), hogy felmérjék a palackozott ivóvizek potenciális kockázatait, miután egy friss tanulmányban megjelent, hogy nagy mennyiségű mikroszkopikus műanyag van a világ legkedveltebb palackos vizeinek, több mint 90 százalékában.

Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre

Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.

Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

Évente 4300 milliárd cigarettacsikket dobnak el az utcákon világszerte. A csikkek szétdobálása egyszerre pazarlás és környezetszennyezés. De mit is kezdhetnénk a környezetterhelő és nem túl szép csikkekkel? Egy ausztrál vállalkozás az útépítésnél látta meg a lehetőséget aszfalt alapanyagaként, de máshogyan is hasznosíthatók az eldobott csikkek.

A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek – írta a BBC News.