hír

És ez csak az egyik értékes föld érc, amivel felelőtlenül gazdálkodnak világszerte az emberek - számolt be az InfoRádió.

 

Mintegy 150 köbméter hulladékot takarítottak össze a budapesti szilveszteri rendezvények helyszínein a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) dolgozói hétfőn – közölte a társaság az MTI-vel.

„Jó napot kívánok!” – köszönök a Búza téren a MOL benzinkút pénztárosának. „Kérem, be lehet önökhöz hozni használt sütőolajat?” – kérdezem. „Természetesen! Szólok a kollégának, és ő azonnal át is veszi” – érkezik a válasz.

A lakossági sütőolajnak mintegy öt százalékra kerül visszagyűjtésre, a maradék a lefolyóban, a csatornákban vagy a kertben landol, ahol, mivel nehezen lebomló biológiai hulladék, súlyos természeti károkat okoz. A visszagyűjtés megoldását az is indokolja, hogy a háztartási sütőolaj kitűnő alapanyaga a biodízelnek, amely lényegesen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint kőolajból előállított rokona. Egy nemrégiben elhangzott előadás nyomán lassan körvonalazódik a visszagyűjtés rendszere a háztartási és lakótelepi övezetekben.

Az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt - oxigén nélküli - övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek 1950 óta - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában.

A szovjet időkben jelentős mennyiségű szemét gyűlt fel a sarkvidéki Ferenc József-föld területén, amit az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park munkatársai fokozatosan takarítanak el.

Noha sokakat lelkiismeret-furdalás gyötör a karácsonyi fenyőfák kivágása miatt, környezetvédelmi szempontból tudatosabb döntés lehet, mint a műfenyőállítás – mutat rá egy kanadai elemzés. E szerint egy átlagos műfenyő nagyjából háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha az élő fenyőfa mellett döntenénk. Magyarországon a legtöbb otthonban valódi örökzöldek alá kerülnek az ajándékok.

Elképesztő mennyiség: 1,8 millió tonna ételhulladék keletkezik évente Magyarországon, miközben tízezrek számára napi szintű problémát jelent az étkezés megoldása. Mindez nem csak országunkban, hanem világszerte is komoly – például az EU-ban is gigászi a pazarlás: 88 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra évente.

Többen is vannak, akik egyedül élnek vagy ritkán tartózkodnak otthon, akkor is rövid ideig. Kevés hulladék gyűlik össze az ilyen háztartásokban, drágának és rugalmatlannak találják a közszolgáltatást. A települések határában megjelenő illegális szemétlerakókat is ezzel magyarázzák. Olvasóink ösztönzésére utánajártunk a kérdésnek.

Felháborodott a magyar kereskedőket képviselő szakmai szervezet azon, hogy a multiláncokat tömörítő országos szövetség szerint nem jelent majd gondot a hazai piacon, hogy a nem betét¬díjas üvegekből keletkező hulladék kezelését jövőre kötelezően a kereskedőkre hárítanák. A kicsik szerint vissza kell vonni javaslatot- írja a Magyar Idők.