hír

A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a  környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).

Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.

Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.

Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.

Az extra karbonlábnyomú riói olimpia után Japán már most bejelentette, hogy a következő 2020-as tokiói olimpia a világ első környezetbarát olimpiája lesz.

Az iskolakezdés minden évben óhatatlanul társul a tanszer-beszerezéssel. Füzetre, tollra, ceruzára, táskára, papírra van szükség, valamiben hordani kell a tornacuccot és az uzsonnát. Cikkünkben bemutatjuk a környezetbarát alternatívákat.

"Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe"

– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.

 „Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.

A Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport egy különleges hulladékhasznosítási koncepción dolgozik. Céljuk, hogy az emberi tevékenységből származó hulladékból minél több nyersanyagot nyerjenek vissza. Reményeik szerint a szeméttelepek lesznek az új aranybányák és olajmezők.

Már nem használt, elromlott, elkopott tárgyak új értelmet nyerhetnek a kertben.

Világszerte egyre növekvő kihívás a Föld édesvízkészletével történő ésszerű gazdálkodás, amit tovább nehezít, hogy a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása a klímaváltozás várható hatásaként a jövőben még extrémebbé válhat. A víz létfontosságú kincsünk, mindannyiunk felelőssége, hogy ne pazaroljuk! Nem nehéz belátni, hogy milyen luxus ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, takarításra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk szürke vízzel, vagy akár esővízzel is.