hír

Az elmúlt napok már-már őszbe hajló időjárása sokunkban aktivizálta a vezérhangyát, miszerint halaszthatatlanul itt az idő az aktuális ruhatárfrissítésre. A vásárlási szokásaink pedig sajnos azt mutatják, hogy még a legszínesebb, leggazdagabb ruhatárban is találunk évről-évre hiányt. Néhány fázós reggel, és máris hajlamosak vagyunk belekezdeni ruháink módszeres és sokszor meggondolatlan duzzasztásába, ezzel pedig – valljuk be − sokszor felesleges darabokat is beszerzünk. Jobb esetben utóbbiak „csak” évekig kallódnak a szekrényben, a legrosszabb forgatókönyv esetén azonban hamarosan textilhulladékká válnak.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

A legtöbb fogadalmat nehéz betartani, de a fenntarthatóbb élet megvalósítása könnyebb, mint gondolnánk! Kezdjük mindjárt azzal, hogy száműzzük a műanyagot – amennyire lehet – a háztartásból.

A minimalista életmódban milyen sokan találtak már lelki békére, belső szabadságra, miközben csak annyit tettek, hogy megszabadultak a felesleges holmiktól, amelyek akár már évtizedek óta halmozódtak az életükben.

"Hogy mi van a dobozban? Akármi is, biztosan nagyon fontos, mert utaztattam és cipeltem magammal lakásból lakásba és újabb lakásba."

Azok a vállalkozások, amelyeknél nagy mennyiségben keletkezik veszélyes hulladék, általában tisztában vannak a veszélyesáru-szállítási előírásokkal. A sok éves tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor zavaros és hiányos az ADR-rel kapcsolatos ismeretanyag ott, ahol csak ritkán, kis mennyiségben keletkezik hulladék.

Aki látott vagy olvasott már valamennyit a Trónok harcából, az tudja, mi az egész történet legnagyobb csavarja: az, hogy az a sok politika, intrika és öldöklés, ami megtölti azt a többnapnyi filmet és több ezer oldalt, és amiért mindenki odavan, teljesen értelmetlen pótcselekvés. Mindenki el tudja mondani nagy okosan pár sör után a barátainak, hogy abban a sorozatban mindenki idióta, mert halomra ölik egymást a trónért, miközben északról egy zombisereg fenyegeti az egész világot.

Munkába állt Budapest első hulladékgyűjtő hajója, a Tersus. A Dunán közlekedő hajókról, az állóhajókról, illetve a vízparti szórakozóhelyekről gyűjti be a szemetet.

A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a  környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).

Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.

Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.