Bár november közepén még mindig ott tartunk, hogy Magyarországon még a jogszabály sincsen készen az Európai Unióban január elsejétől kötelező kommunális biohulladék begyűjtésének és hasznosításának szabályozására, mi azért elmentünk a Szarvasi Biogázüzembe, hogy megnézzük, a jövőben hogyan lehet majd hasznosítani a lakosságtól begyűjtött organikus szemetet. Termelési riport a telex.hu-ról.
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Ferenc pápa 2015-ben, nem sokkal az akkori klímacsúcs előtt adta közre Laudato Si’ kezdetű enciklikáját, amelyben a társadalmi igazságosság kérdéseiről, és elsősorban a klímaváltozás kihívásairól szól, és arra szólítja fel a híveket és az egyházi intézményeket, hogy hagyjanak fel a bolygó kizsákmányolásával.
Sikerrel zárult a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Vajon a függőleges mikroturbinák új megoldást jelenthetnek a helyi vagy közösségi zöld energiatermelésre?
A közösségi napelemfarmoktól a közös tulajdonú szélturbinákig egyre több megoldás születik arra, hogy megújuló energiát vigyünk az otthonunkba. A New World Wind „szélfák” kifejezetten városi környezetre lettek tervezve, ahol akár kisebb helyi közösségeket, vagy családokat is elláthatnak megújuló energiával, adta hírül a Euronews.
A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú tényező a hulladékcsökkentésben és a fenntartható jövő megteremtésében. A hagyományos lineáris gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat kitermelik, felhasználják, majd kidobják, hozzájárul a világméretű hulladékproblémához. A körforgásos gazdaság azonban egy új megközelítést kínál, amely forradalmasítja a gazdasági folyamatokat, és összekapcsolja a fenntartható erőforrás-felhasználást és a hulladékcsökkentést. De mi is pontosan a körforgásos gazdaság célja, valamint szerepe a hulladék probléma kezelésében, és mik az előnyei?
Az Európai Parlament kedden elfogadta tárgyalási álláspontját arról a javaslatról, amellyel az EU igyekszik megerősíteni a fogyasztók jogát az elektromos termékeik javításához. A képviselők szinte egyhangúlag, 590 igennel (köztük az összes szavazatot leadó magyarral), 15 nem és 15 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget.