A népszerű anekdota szerint Charles de Gaulle egyszer 1962-ben kifakadt: hogyan lehet kormányozni egy országot, ahol 246 féle sajt van? Manapság azonban eltűnődhetne a le Général (a Tábornok, ahogy tisztelettel nevezték), hogy miként lehet áramot fejleszteni az érlelt sajtok révén.
Porosenko nem akar nagy ügyet csinálni belőle, de szakértők szerint a 30 évvel ezelőtti atombalesethez lesz mérhető, ha nem tesznek gyors intézkedéseket a Lemberg közelében égő gigantikus szeméthegy ügyében. Eddig egy ember biztosan meghalt a több mint egy hete kitört tűzben.
A szolgáltató idővel begyűjti majd a konténereket, de még arra vár, hogy az emberek szokják meg az új rendszert, és már otthon is külön gyűjtsék a szemetüket. Egyesekazonban továbbra is felfeszítik a konténereket, és kommunális hulladékkal töltik meg, ami pedig nem fér bele, azt melléteszik.
A magyar lakosság 18%-a tudja, mit jelöl az egyik legfontosabb, fa és papír alapú termékeken szereplő környezetvédelmi tanúsítás, az FSC (Forest Stewardship Council), magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) emblémája, 75% azonban úgy gondolja, hogy még nem találkozott a mindennapi fogyasztási cikkeken is szereplő védjeggyel.
Kórházi veszélyes hulladékot égetnek Budapesten a Ferencváros közepén, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház mögött – hangzott el a Magyar Liberális Párt pénteki, helyszíni bejárással egybekötött sajtótájékoztatóján. A létesítmény szerint a területen nem égetés, hanem termikus ártalmatlanítás, azaz magas hőfokon és nyomáson történő ártalmatlanítás zajlik.
A néhol kávéfoltokat őrző lámpabúrák energiatakarékos izzóval kombinálva hangulatos, lágy fényt adnak egy esti vacsorához, beszélgetéshez.
Teszi fel a kérdést a következő kisfilm, ami a Nagyvázsonyban kísérleti jelleggel működi projektet mutatja be.
Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe. Miért veszélyes a ketyegő „erdei komposzt” bomba?
A projekt célja, hogy a környezeti nevelésben (=felnőttoktatásban) aktív szakemberek kompetenciáit növeljük nyelvi és oktatás-módszertani szempontból.
A felnőttoktatás definíció szerint olyan általános készségek átadására irányul, amelyek nem vezetnek munkakör betöltésére jogosító végzettséghez, de amelyek hozzájárulnak a kulcskompetenciák elmélyítéséhez és a munka világában való magabiztossághoz (pl. informatikai és multimédia ismeretek, kommunikáció, idegen nyelv stb.). Az általunk megcélzott tanulói célcsoport a környezet- és természetvédelem területén aktív felnőtt tanulók, akik sok esetben főállású természetvédelmi szakemberek, sokszor azonban civil aktivisták.
2 kurzus, 8-8 fős csoport:
1.Magyarországi 5 napos felkészítő tréning
2.Nagy-Britanniai 2 hetes képzés (angol nyelven) Read more about Környezeti nevelési, felnőttoktatási továbbképzés Angliában 2016. szeptember
Sötét vagy világos? Vajon félreértjük a zöldeket? Vagy ők értik félre a világot? Miért fekszik egy 67 éves filozófia professzor a Keleti előtt? Antal Miklós a környezetvédelem árnyalatairól, kifogások és megoldások harcáról fog nekünk beszélni, míg Kenyeres István a homo sapiens urbist, a tőzsgyökeres városi embert veszi majd gorcső alá, hogy kiderüljön, létezik-e sikeres városmodell, ami a jövő fenntartásához is hozzájárulhat.
1.) Kifogások vagy megoldások: a zöld két árnyalata
Antal Miklós (ökológiai közgazdász, az ELTE kutatója)
2.) Városok forradalma, avagy a városi anyagcsere újragombolása mint jövőnk záloga
Kenyeres István (vegyészmérnök, biotechnológus, a Biopolus alapító vezetője)
// belépő: 500 forint
aminek megvásárlásával támogatod a Vírus Estek szervezését. Read more about VILÁGOS-ZÖLD!