Külső hírek

Magyarországon 2015-ben mintegy 101.000 tonna üveg csomagolás kibocsátása történt meg, azaz évente egy lakosra mintegy 10,2 kg üveghulladék keletkezésével számolhatunk. Az üveghulladék anyagában jól hasznosítható, belőle újra csomagolóanyagot, vagy építőipari alkalmazásokhoz például szigetelőanyagot gyártanak. Ezek a termékek nem igénylik a "vegytiszta" üveget, azaz a begyűjtött üveghulladék ezekre a célokra kiválóan alkalmas.

Európában a megvásárolt élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukákban köt ki, pedig nagy része fogyasztható lenne. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot termelünk, vagyis fejenként több kiló ételt dobunk a szemétbe minden héten.

A programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében végezzük, amelynek megvalósítását a Svájci Szövetségi Tanács Hozzájárulása és a Magyar Állam társfinanszírozása támogatja.

Ezúttal a megújuló energiaforrásokkal termelt áram kiemelt átvételi áráról szóló szabályozásból vették ki a szélerőműveket. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a hulladékok elégetéséből nyert energia kedvezőbb elbírálás alá esik, mint a széláram.

Január végén ámbrás cetek vetődtek partra Németországban az Északi-tengernél. Az állatok mindegyike elpusztult. A 13 ámbráscetet aztán felboncolták és döbbenettel tapasztalták az állatorvosok, hogy gyomruk tele volt műanyag hulladékkal. Volt a cetek hasában 13 méteres halászháló, 70 centiméteres műanyag darab, amely valaha egy autó borítását szolgálta és számtalan műanyag doboz darabja, petpalack aprócska részletei. Ezek a hulladékok valószínűleg a zsákmányul ejtett állatok, például tintahalak belsőjében lehettek és így kerültek az ámbráscetek gyomrába. 

Mérgező hulladékok lerakása miatt állítanak bíróság elé 20 embert az észak-kínai Hopej tartományban, miután a gyanúsítottak több ezer tonna veszélyes hulladékot "tűntettek el" egy városi csatornahálózatban. Tevékenységüknek halálos áldozata is van - számolt be az állami média hétfőn.

Erre a problémára találta fel egy vállalkozó, Narayana Peesapaty az evőeszközt, amely a legjobb helyen hasznosul. Egyelőre persze csodabogár a piacon. Pedig az emésztés mint környezettudatos megoldás tényleg übereli a szelektív gyűjtést és az újrafelhasználást.

Világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer harmada a kukában végzi – pedig nem kellene hogy így legyen.

Bizonyára sokan hallottak már arról, hogy újra nyit a miskolci cementgyár, és néhányan talán arról is, hogy ez ellen több zöld civil szervezet, polgármester és magánszemély is tiltakozik, mivel úgy vélik, hogy a kb. 300 új munkahely nem éri meg a város egyébként sem tiszta levegőjének további szennyezését.