Tanácsadói hálózat Münchenben - München
A telefonos tanácsadó szolgálat 1998-ban 30.000 hulladékkal kapcsolatos kérdést kapott. A város hat tanácsadója a cégeket segíti az ipari hulladékok kezelésében. A hulladékmegelőzés a városok előtt álló kulturális kihívás, amely megköveteli a széleskörű együttműködést.
2000-ben a hívások száma már 45.000 volt, és azóta is folyamatosan emelkedik.
A telefonos tájékoztatást többségükben állandó munkatársak végzik, de munkájukat ma már 25 önkéntes is segíti. Az önkéntesek munkáját képzési programok segítik, az itt szerzett komoly tudást az önkéntesek később civil szervezeteknél, az iparban vagy a München környéki önkormányzatoknál kamatoztatják.
A város hat szaktanácsadót is alkalmaz, akik ipari hulladék specialisták, és a helybeli cégeket segítik az ipari hulladékok különböző fajtáinak kezelésében és ártalmatlanításában. A szakembereket a cégek egy külön telefonvonalon érhetik el. Az érdeklődő partnerek a magánszektorból is felhívhatják a szaktanácsadókat, akik alapvető információkat adnak az új törvényekről és a példamutató gyakorlati megoldásokról, számos témában speciális információs dossziét állítanak össze, vagy a cégek alkalmazottai részére környezetvédelmi képzéseket szerveznek.
München Város az elmúlt években komoly sikereket ért el a hulladékmegelőzés terén, ám az eredményekből az önkormányzat szakemberei különböző tanulságokat vonnak le. Egyrészt vannak akik amellett érvelnek, hogy egy önkormányzat a megelőzés terén önmagában nem sokra képes, hiszen arra van szükség, hogy a termelőket és a vásárlókat mozgósítsa. Azok, akik kételkednek abban, hogy az önkormányzatnak komoly szerepet kell játszania ebben a folyamatban, azt hangsúlyozzák, hogy München a maradék hulladék mennyiségét az elmúlt néhány évben főképpen azért tudta 50%-kal csökkenteni, mert az anyagáramlás az ártalmatlanítás irányából az újrahasználat irányába mozdult el. A vitában a másik oldalon azok állnak, akik szerint a sikerben döntő szerepe volt annak, hogy az önkormányzat aktív módon beszállt a folyamatba, és abban központi szerepet töltött be.
München városa már 15 évvel ezelőtt megtapasztalta, hogy az önkormányzat lehetőségei a hulladékgazdálkodás területén korlátozottak. Mikor önkormányzati szintű rendelkezéssel be akarta tiltani az egyszer használatos tejes-, ásványvizes- és sörösüvegeket, a bajor és a berlini közigazgatási bíróságok a rendelkezést elutasították. A város belátta, hogy újfajta kezdeményezéseket kell elindítania, nagy hangsúlyt kell helyeznie az együttműködésre.
A müncheni tapasztalat alapján egy szempont teljesen egyértelművé vált. A hulladékmegelőzést nem szabad csupán műszaki, szabályozási vagy kommunikációs kérdésnek tekinteni. Éppen ellenkezőleg: azt mondhatjuk, hogy a hulladékmegelőzés interdiszciplináris feladat, sőt még markánsabban fogalmazva, a városok előtt álló kulturális kihívás. Az egyes önkormányzatok ezekre a kihívásokra úgy reagálhatnak, hogy időről időre új ösztönzéseket adnak azáltal, hogy fórumokat hoznak létre, és kezdeményezéseket indítanak el. Ez egy olyan társadalmi kérdés, amelyben a felek szoros kapcsolatban állnak egymással, ezért meghatározó szerepe van az együttműködésnek, amelyben minden helyi szintű szereplő részt vesz, a civil szervezetektől az iparig, és tovább.