Hulladékcsökkentés Bécsben - Bécs

Zanza: Bécs

A szelektív gyűjtés 1985 óta folyamatosan fejlődik, mégis 1997-ben a hulladék felét elégették. Az ezredfordulón Bécs úgy döntött, hogy az eredetileg égetőművek építésére szánt összeg felét (25 millió eurót) hulladékmegelőzésre fordítja.

Ausztria

Az 1.700.000 lakosú Bécsben 1997-ben egy lakos 384 kg háztartási hulladékot termelt. A települési hulladék mennyisége ebben az évben összesen 898.000 tonna volt. Ennek felét elégették, 23%-át újrahasznosították, 11%-a komposztálták és 16%-át lerakókra vitték.

Abecslakasok

Bécsi lakások

A városban 1985-ben kezdődött meg a szelektív gyűjtés. A hulladékkezelést részben a lakosok (135.936.000 €/1997), részben a magánszektor (49.820.000 €/1997) finanszírozzák.

Bécsben helyi jogszabályt hoztak a szemétdíjról. Jelenleg a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáért nem kell fizetni. A város háromévenként hulladékgazdálkodási tervet készít, amely a hulladékmegelőzés módszereivel is foglalkozik. Ennek keretében útmutatást adnak az önkormányzati ügyosztályoknak a zöld közbeszerzésről, rendelkeznek a hulladékmegelőzési lehetőségek tudományos kutatásáról, továbbá biztosítják az anyagi keretet a közcélú tájékoztató kampányokra (plakátok, kiállítások, szórólapok, rádiós és televíziós hirdetések). A terv készítése során konzultálnak az ipar képviselőivel, a gazdák csoportjaival és a szakszervezetekkel.

A megelőzés érdekében a 90-es évek közepétől működtetik az alábbi tevékenységeket:

  • Honlapot hoztak létre, hogy segítsék a cserekereskedelmet.

  • Évente egyszer megrendezik a „javítások napjá"-t (ilyenkor a lakosság ingyen vagy csökkentett áron veheti igénybe a javító szolgáltatásokat), és a javításokat végző műhelyekről komoly címlistát tesznek közzé.

  • „Zöld Kisokos" füzeteket terjesztenek a lakosság körében (gyakorlati ötletek a háztartási hulladékok mennyiségének csökkentésére).

  • A megelőzés érdekében a köztereken is kampányt folytatnak.

  • A házi komposztálás sok helyen működik, de emellett biztosítják a szerves hulladék szervezett különgyűjtésének és elszállításának lehetőségét is.

Abecsjavitaskerekpar

Kerékpárjavítás

A bécsi városvezetés készíttetett egy szimulációs programot arról, hogy mi történne 2010-re, ha addig semmi nem változna a hulladékkezelés terén. Az eredmény: 2010-re 2000-hez képest 40 %-kal nőne a városban keletkező hulladék tömege. A legjobb esetben is csak annyi várható, hogy a megelőzés hatására a növekedés 6 %-os lesz. Bécsnek elkellett döntenie, hogy milyen módon próbál úrrá lenni a hulladékhegyek fölött. Az egyik lehetséges stratégia, hogy az egyre növekvő hulladékmennyiséget új égetőművek építésével próbálnák ártalmatlanítani, de a tanulmányok szerint a város számára pénzügyileg előnyösebb, ha inkább a hulladékmegelőzésbe fektetnek pénzt. Ezért a város úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett új égetőművek beruházási költségének felét (25 millió eurót) a következő 10 évben hulladékmegelőzési akciókra költik.

Az új, 2010-ig szóló programcsomag, amelyet széles körű egyeztetéssel (civilek, szakértők, stb.) dolgoztak ki, az alábbi elemeket tartalmazza:

  • Tanácsadó szolgáltatást biztosítottak vállalatok számára (1999-2002).

  • Környezetközpontú irányítás megszervezésére ösztönzik a közintézményeket, például az iskolákat, óvodákat, kórházakat. (Az ehhez kapcsolódó jelmondat: „Bécs a saját portáján söpröget!")

  • Útmutatókat adnak ki az ökológiailag felelős vásárláshoz (A termékek és szolgáltatások 12 csoportjára adnak ötleteket - pl. világítás, fertőtlenítés, tisztítószerek, járművek, irodai elektronikai eszközök, élelmiszer, építkezés, szállítás, karbantartás.)

  • Javító szolgáltatásokról, bérlési lehetőségekről, alkalmi vételekről szóló kézikönyvek megjelentetését támogatják.

  • Elektronikus börzét létesítettek a csere-bere elősegítésére.

  • Létrehoztak egy civilekből álló csoportot, amely szigorúan ellenőrzi a kitűzött hulladékgazdálkodási célok megvalósulását.

Ausztria

http://www.erscp2004.net/downloads/papers/henriettegupfinger.pdf

Ausztria

Látható, hogy Bécsben az önkormányzat sok olyan szemléletformáló munkát vállal fel, amit itthon civil szervezetek végeznek. A legjobb megoldás szerintünk az lenne, ha az önkormányzatok és a civil szervezetek ezen a téren minél több együttműködést tudnának kialakítani, s a jövőben minél inkább partnernek tekintenék egymást.