Agenda 21 központ Albertslundban - Albertslund
A 30 ezres kisváros olyan komolyan vette a Riói Konferenciát, hogy nemcsak a városra, de egyes városrészekre is Agenda 21 tervet készített. A szelektív gyűjtés lehetőségei sokat javultak, a veszélyes hulladékok különgyűjtésére is odafigyelnek. A komposztálás szerepe nő. Albertslund nagyjából úgy helyezkedik el Koppenhágához képest, mint Érd Budapesthez képest. A főváros délnyugati peremén fekvő város lakosainak száma 30 ezer. Albertslund lakói és önkormányzata különösen érzékenyek a környezetvédelmi kérdésekre, ezért városuk területén mindent megtesznek a fenntartható megoldások elterjesztéséért. A helyi cégekből, polgárokból és az önkormányzatból álló munkacsoportok évente négyszer találkoznak, hogy megvitassák a helyi környezetvédelmi problémákat.
Albertslund a riói elvek alapján nem csak egyszerűen helyi Agenda 21 tervet készített, de a feladatokat még kisebb egységekre lebontotta. 1996-ban megalakult az Agenda 21 Központ, azzal a céllal, hogy a város lakókörzeteinek segítséget adjon a saját Agenda 21 kezdeményezésük megfogalmazásához. A helyi önkormányzat létrehozott egy mobil kulturális és ökológiai iskolát, amely részletes információkat ad a város előtt álló döntési lehetőségekről. A mozgó iskola felkeresi az egyes kerületeket és többek között a komposztálásról és újrahasznosításról is tájékoztatja a lakókat.
Albertslund az üzleti ágazattal is élénk kapcsolatban áll. 1995-ben az önkormányzat megalapította a környezetvédelmi fórumot, amely a környezetkímélő technológiák és az integrált erőforrás-gazdálkodás terjesztésén fáradozik. A cégek praktikus tanácsokat is kapnak, például 1996-ban létrehozták a „zöld listát”, amely ahhoz ad tanácsokat, hogy a cégen belül milyen környezetvédelmi tevékenységekbe érdemes belefogni.
A környezetvédelem presztízsének növekedését a környezetvédelmi kitüntetések is biztosítják. Minden második évben az önkormányzat háromnapos környezetvédelmi rendezvényt tart, amikor kitüntetik azokat, akik az elmúlt időszakban a legtöbbet tették Albertslund fenntartható fejlődéséért.
Albertslund sikerében nagy szerepük van a folyamatos visszapillantásoknak és értékeléseknek. A „zöld jelentések” segítik a döntéshozókat munkájuk hatékonyságának megítélésében. A hulladékmegelőzés terén a jelentések célja, hogy ösztönözze az erőforrások megtakarítását. Ennek megfelelően tájékoztatást adnak a földgáz, olaj, elektromos áram, víz és peszticid fogyasztásról, továbbá a gépjárműforgalom hatásáról és a hulladékgazdálkodási tevékenységekről. 1995 óta maga az önkormányzat is igyekszik példát mutatni vásárlásaival, a közbeszerzési eljárások során a „zöld” szempontok, köztük a hulladék mennyiségének csökkentése különös hangsúlyt kapnak.
A hulladékgazdálkodás terén a város arra törekszik, hogy a helyi központokkal rendelkező lakókörzetek 80%-ában legyen szelektív gyűjtés, és külön gyűjtsék a veszélyes hulladékokat. Ezeket a központokat úgy alakítják ki, hogy gondoskodni tudjanak a hulladékok válogatásáról, valamint a fáradt olajak és vegyi hulladékok gyűjtéséről. 1995-ben a lakók 78,2%-a számára biztosították a szelektív gyűjtés lehetőségét és a veszélyes hulladékok begyűjtését, becslések szerint ez a szám azóta 90%-ra emelkedett.
Az elmúlt években az újrahasznosítás terén nem csak a mennyiségre, de a minőségre is nagy hangsúlyt fektetnek. Az egyéni és a helyi szintű komposztálás szerepe növekszik.
Albertslund a riói elvek alapján nem csak egyszerűen helyi Agenda 21 tervet készített, de a feladatokat még kisebb egységekre lebontotta. 1996-ban megalakult az Agenda 21 Központ, azzal a céllal, hogy a város lakókörzeteinek segítséget adjon a saját Agenda 21 kezdeményezésük megfogalmazásához. A helyi önkormányzat létrehozott egy mobil kulturális és ökológiai iskolát, amely részletes információkat ad a város előtt álló döntési lehetőségekről. A mozgó iskola felkeresi az egyes kerületeket és többek között a komposztálásról és újrahasznosításról is tájékoztatja a lakókat.
Albertslund az üzleti ágazattal is élénk kapcsolatban áll. 1995-ben az önkormányzat megalapította a környezetvédelmi fórumot, amely a környezetkímélő technológiák és az integrált erőforrás-gazdálkodás terjesztésén fáradozik. A cégek praktikus tanácsokat is kapnak, például 1996-ban létrehozták a „zöld listát”, amely ahhoz ad tanácsokat, hogy a cégen belül milyen környezetvédelmi tevékenységekbe érdemes belefogni.
A környezetvédelem presztízsének növekedését a környezetvédelmi kitüntetések is biztosítják. Minden második évben az önkormányzat háromnapos környezetvédelmi rendezvényt tart, amikor kitüntetik azokat, akik az elmúlt időszakban a legtöbbet tették Albertslund fenntartható fejlődéséért.
Albertslund sikerében nagy szerepük van a folyamatos visszapillantásoknak és értékeléseknek. A „zöld jelentések” segítik a döntéshozókat munkájuk hatékonyságának megítélésében. A hulladékmegelőzés terén a jelentések célja, hogy ösztönözze az erőforrások megtakarítását. Ennek megfelelően tájékoztatást adnak a földgáz, olaj, elektromos áram, víz és peszticid fogyasztásról, továbbá a gépjárműforgalom hatásáról és a hulladékgazdálkodási tevékenységekről. 1995 óta maga az önkormányzat is igyekszik példát mutatni vásárlásaival, a közbeszerzési eljárások során a „zöld” szempontok, köztük a hulladék mennyiségének csökkentése különös hangsúlyt kapnak.
A hulladékgazdálkodás terén a város arra törekszik, hogy a helyi központokkal rendelkező lakókörzetek 80%-ában legyen szelektív gyűjtés, és külön gyűjtsék a veszélyes hulladékokat. Ezeket a központokat úgy alakítják ki, hogy gondoskodni tudjanak a hulladékok válogatásáról, valamint a fáradt olajak és vegyi hulladékok gyűjtéséről. 1995-ben a lakók 78,2%-a számára biztosították a szelektív gyűjtés lehetőségét és a veszélyes hulladékok begyűjtését, becslések szerint ez a szám azóta 90%-ra emelkedett.
Az elmúlt években az újrahasznosítás terén nem csak a mennyiségre, de a minőségre is nagy hangsúlyt fektetnek. Az egyéni és a helyi szintű komposztálás szerepe növekszik.