Iszapömlés - A vizsgálóbizottság jelentése
Óriási a joghézag a hulladékok besorolásánál, az egyértelműen veszélyes hulladékot nem mindig lehet annak minősíteni - összegezte az MTI-nek a keddi ülésen elhangzottak tapasztalatait Kepli Lajos, a kolontári katasztrófa okait vizsgáló országgyűlési bizottság elnöke, a Jobbik képviselője.
A Kolontár melletti
vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával
kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását
célzó országgyűlési vizsgálóbizottság a környezetvédelmi hatóságok korábbi és
jelenlegi vezetőinek meghallgatásával folytatta kedden munkáját.
Kepli Lajos hangsúlyozta: az elhangzottak alapján úgy tűnik, a 10-es
vörösiszap-tározó éveken keresztül úgy működött, hogy a létesítmény
állékonyságát nem ellenőrizte senki, erre vonatkozóan minden hatóság hatásköri
hiányosságra hivatkozott.
A vizsgálóbizottság elnöke rámutatott arra is, hogy a vörösiszap-tározót nem
veszélyes hulladék lerakónak sorolták be, ugyanakkor a timföldgyártási
folyamatban technológiai létesítményként is szolgált, ahol több mint 500 tonna
lúgot forgattak vissza a termelésbe, ez utóbbi alapján pedig az Európai Unió
előírásai szerint veszélyes ipari területnek számít, és sokkal szigorúbb
katasztrófavédelmi előírások, ellenőrzések vonatkoztak volna rá - emelte ki
Kepli Lajos.
A vizsgálóbizottság ülésén Kamarás Erik, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi hatósági igazgatóhelyettese
kiemelte: száraz jogi tények alapján nem minősül veszélyes hulladéknak a
timföldgyártás során keletkező vörösiszap.
Moldován János, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség környezetvédelmi igazgatóhelyettese szerint a hatósági feladatmegosztások
nem voltak teljesen átláthatók.
Petrás József, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség ellenőrzési és felügyeleti osztályvezetője elmondta, hogy a
jogszabályban meghatározott éves ellenőrzési terv alapján dolgoztak, és a
létszámuk ennek elvégzésére volt elegendő.
Zay Andrea, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség igazgatója hangsúlyozta, hogy munkájuk során tavaly szeptemberben
a környezethasználatot ellenőrizték, és mivel nem számítottak építési
hatóságnak, így nem dolgozott náluk olyan szakember, aki a gát állapotát
vizsgálta volna.
Forrás: MTI