A reklámkiadványok és az üzletláncok

Az áruházláncoknak írt levél itt található, a válaszlevelek alapján készített össezfoglaló pedig alább teljes terjedelmében olvasható.

"Magyarországon az emberek postaládáiba különféle kéretlen reklámanyagok érkezhetnek, ezek egyik típusa a bélyeggel ellátott levélküldemény, a másik típusa pedig az üzletláncok által egy adott területen terjesztett reklámkiadvány. Úgy hallottam, az USA-ban tilos bélyeg nélküli reklámkiadványt dobni a postaládákba, mégis sok levélszemét jön, például a 41pounds.org oldal tanúsága szerint. Magyarországon egy ilyen törvénynek talán több sikere lenne, mert errefelé nem olyan gazdagok az emberek. De mivel nincs ilyen törvény, más módon próbáltam meg tenni azért, hogy csökkenjen a reklámkiadványok által okozott környezetkárosítás.

Úgy gondoltam, hogy úgy kell megoldani a problémát, hogy az mind a lakosságnak, mind az üzletláncoknak megérje, hogy mindannyian együttműködjenek. Létezik már egy ilyen megoldás, csak nincs elég széles körben elterjedve. Ez a megoldás pedig az, hogy ha valaki nem kér a postaládájába reklámanyagot, akkor ezt jelzi a postaládáján. Ez néha használ, néha nem (nekem nem használt). Ha mindig használna, akkor lehetne csinálni egy környezetvédő kampányt amellett, hogy az emberek tegyenek ki a postaládájukra a reklámanyagok bedobását tiltó kiírást. Ahhoz viszont, hogy mindig használjon, az áruházláncok és a reklámanyagaik terjesztésével megbízottak együttműködése lenne szükséges. Ezt az együttműködést próbáltam meg elérni azzal, hogy az interneten írtam 20 áruházláncnak, elsősorban azért, hogy meggyőzzem őket arról, hogy ha egy postaládán a reklámkiadványokat tiltó kiírás van, akkor ne tetessenek bele reklámanyagot, sőt, tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy ne legyen oda reklámkiadvány téve. Azt gyanítottam, hogy a terjesztéssel megbízottak azért nem működnek együtt, mert a fizetésüket az elterjesztett reklámanyagok mennyisége arányában kapják az áruházláncoktól, ezért azt is kértem az

áruházláncoktól, hogy a terjesztőiknek más módon fizessenek, például a kérdéses terület összlakossága arányában. Ha már írtam az üzletláncoknak, egyéb dolgokra is kértem őket a reklámanyagaik környezetbarátabbá tételével kapcsolatban, például arra, hogy a reklámanyagokat nyomtassák újrahasznosított papírra, kevesebb festékanyaggal, hogy legyen fenn a reklámanyagok tartalma az interneten is (hogy ne kelljen a papír alapú), vagy hogy támogassák bennük a helyi termékeket.

A 20 üzletlánc közül, amelyeknek 2010. április 2-án írtam, 13 egyáltalán nem írt vissza, 1 egy korábbi levelemre írt vissza, de erre nem, 1 válaszolt, de nem engedte feltétel nélkül a közlést, 2 pedig visszaírt ugyan a levelem kézhezvételét elismerve, de április 24-ig nem válaszolt rá. Tehát csak három üzletlánc válaszának lényegét tudom közölni ebben a cikkben, ezek a TESCO, az Auchan és a JYSK.

A TESCO válasza szerint a terjesztőknek figyelembe kell venni, ha egy postaládán a reklámkiadványokat tiltó kiírás van, és ha kérés érkezik be hozzájuk vagy a terjesztőkhöz, akkor az illetőnek egy formanyomtatványt kell kitöltenie, és e nyilvántartásban szereplő címekre szintén oda kell figyelnie az érintett kézbesítőnek. A TESCO azt állítja, hogy a reklámanyagait 100%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja, és hogy folyamatosan igyekszik optimalizálni a reklámanyagok mennyiségét, a vásárlói visszajelzések, valamint az éves terjesztési elemzés alapján, valamint a nagyobb háztartásszámú társasházaknál, ahol külön gyűjtő található a reklámanyagok részére, a

mennyiséget lecsökkentette. A TESCO reklámanyagai fenn vannak az interneten is.

Az Auchan válasza szerint elvárás a szolgáltatóikkal szemben, hogy a reklámanyagokat tiltó kiírásokat vegyék figyelembe, és az Auchan határozza meg az egy körzetben kiosztásra kerülő prospektusok számát, ami az adott körzetben lévő háztartások számának átlagosan 75%-a. Az Auchan prospektusai az interneten is megtalálhatóak. Az Auchan azt állítja, hogy a hazai beszerzésű

termékeknél kiemelten jelölik az eredetet, és büszkék rá, hogy az ilyen termékek aránya magas (élelmiszer termékek 90%-a).

A JYSK válasza szerint a terjesztő cége mindig szem előtt tartja, ha valamelyik fogyasztó nem tart igényt a reklámkiadványokra és ennek megfelelően, nem dob be az ilyen postaládákba reklámanyagot. A JYSK azt állítja, hogy a reklámújságjait 90%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja, és folyamatosan optimalizálja a terjesztési területeit, ennek megfelelően legutóbb is 10%-al csökkentette a terjesztési darabszámát, és törekszik minél kevesebb oldalszámú kiadványokkal

megtenni ajánlatait vásárlói felé.

Úgy tűnik, hogy az áruházak megkeresése a részemről túl nagyravágyó elképzelés volt, és nem járt akkora sikerrel, amekkorát szerettem volna. Tehát ha sokkal szeretnénk csökkenteni a reklámanyagok mennyiségét, akkor valószínűleg a cikk elején említett törvényt kellene bevezetni, miszerint tilos a postaládákba bélyeg nélküli reklámanyag tétele. Ez viszont nem az én hatalmamban áll, csak reménykedhetek benne, hogy a politikusok a környezetvédelem mellett döntenek.

kelt:2010. április 25

Fekete Árpád"

A HuMuSz javaslatai a szemétposta csökkentésére:

• Üzenjünk a postáládánkon! Tegyünk ki olyan matricát, amiből egyértelmű, hogy nem fogadjuk szívesen a reklámanyagokat. Zárható kapukkal rendelkező társasháznál a kapualjba tehetünk egy kosarat azzal, hogy a futár oda tegye az anyagokat, így legalább a postaládánkat megkíméljük. Más házakban egy asztalra párkányra gyűjtik ezeket az újságokat. Van olyan hely, ahová – logikusan – a darabszámot is kiírják.

• A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozója a direkt marketing piac elsődleges forrása. Valójában tehát az állam kereskedik az adatainkkal, joga van harmadik félnek marketing célokra azokat eladni, nem véletlen, hogy nincs jogszabályi védelmünk a kéretlen levelek ellen. A szervezetnél külön kell kérni, hogy ne adják ki az adatainkat reklámcélokra, mert alapesetben kiadhatónak tekintik. Ne rajtunk múljon, titkosítsuk adatainkat (http://www.nyilvantarto.hu)! A telefonkönyvben is megtehetjük ugyanezt, ilyenkor megjelenik egy kis jel a nevünk mellett, ami figyelmezteti az olvasót.

• A reklámtörvény 2008-as módosítása nem hozott komoly szigorítást, csupán csak a leiratkozásra kell lehetőséget adni a címzettnek olyan formában, hogy minden reklámküldeményhez mellékelni kell egy díjmentesített, ajánlott vagy tértivevényes válaszborítékot vagy levelezőlapot. Ez persze elég ritkán fordul elő a valóságban. Ha tehát címzett küldeményt kapunk, akkor találnunk kell rajta egy címet, telefont vagy e-mailt, ahol lemondhatjuk.

• Legjobb talán megelőzni a levélfolyamot azzal, hogy nem dőlünk be minden nyereményjátéknak. Az értékesítés-támogatás igen jelentős ága a direkt marketing, amihez azonban adatbázis kell a fogyasztókról. Így tudnak személyre szóló ajándékokkal bombázni bennünket. A nyereményjátékoknak számos célja lehet a kampányszerű fogyasztásnövelés, a raktárban rekedt készletek kitolása, a márkahűség növelése, az azonban minden nagyvállalatnál szempont, hogy közben minél kevésbé szembetűnően (ld. apró betűs részek) hozzájussanak az adatainkhoz. A nyereménykártya, regisztrációs lap aláíratásával rögtön azt is jóváhagyjuk, hogy saját céljaikra, vagyis direkt marketing kampányainknál szabadon felhasználhatják a személyes adatainkat.

Olvassunk tehát a sorok között, és tegyük meg azt a keveset, amit megtehetünk, hogy ne keletkezzen annyi papírhulladék teljesen feleslegesen!

(Graczka Sylvia összeállítása)